Nyelvtudományi Közlemények 15. kötet (1879)

Értekezések és közlések - Dr. Kiss Ignácz: Pázmány nyelve. és III. rész. - I. 177

PÁZMÁNY NYELVE. 193 képit és képét, kerti és kerté. — Ugyanezen birtokrag gyakran;" nélkül járul a névhez, mint: földe, sebe, úta, taga • máskor ismét j-t használ, hol azt ma elejtjük, pl.: bajnakja. 2. Az egybirtokú több 3. személybeli birtokragos alak a név többes alakjával többnyire egyenlő, mint a következő példákon látható : vigasságok (-uk), diicsősségek (-ük), bátorság&k (-uk), betegségek (-ük), közök (-ük): A kalmárok éjjel-nappal arrúl gondolkodnak, mint öregbítsék kincseket, mint szaporítsák jószágokot. Pr. 799. | A régi szentek életét is eszünkbe juttassuk, hogy jóságokat kövessük, eseteket pedig vigyázassál távoztassuk. Pr. 837. — A különbség csak oly szavaknál van meg, melyek a többes ragot a-val veszik fel, mint: javok, húzok, szájok; kiknek hasok istenek. 3. A több birtokú név a birtokragokat többnyire a, e nélkül veszi fel, mint: tanítványim, ajándékid, cselekedeti, birodalma határi \ várasit és tartományit meg-veszik | ha leányid vannak | ezekre minden ember megtanítcsa gyermekit. Pr. 191; de : házai, sebei. 4. Az enyim birtokos névmásnak többese: enyimek (enyéim nem fordul elő): Ismerem az enyimeket, engemet-is ismernek az enyimek. Pr. 597, | Enyimek minden lelkek. Pr. 1061. 5. A magam visszatérő névmás után álló birtokos név majd első, majd 3. személyi ragot vesz föl, pl.: Miképpen lehetek a magam tulajdon tetczésemben bátorságos ? K. 100. | Mint bocsátkozhassam a magam tetczésére? K. 100. 6. Kettős birtokragozásúak: szájam és szám. Az én gonosz számnak adósságát fizeted. Pr. 494. — szóm és szavam, búvá (sein kummer), bújában ; szíim és szívem, adója és adaja. — Gyapjú és borjú birtokraggal: gyapja, borja. Pr. 602 és 603. 7. Birtokragos igealakokkal is találkozunk, pl.: Sokan virrattára halasztották gyónásokat, és virattát nem érték. Pr. 887. Hazudtát mongya. Aluttában, imettünkben (= ébren létünkben); járta, kelte, jötte, mente: Biró láttára (= előtt) Pr. 1042. Világon éltünkben. Pr. 1043. III. A melléknevek fokozása. 1. A középfokot egy &-vel képezi, a hol csak a kiejtés engedi, pl.: magasb, erősb, alacsomb, temérdegb. NYELVTUD. KÖZLEMKNYEK XV. lö