Nyelvtudományi Közlemények 15. kötet (1879)

Értekezések és közlések - Dr. Kiss Ignácz: Pázmány nyelve. és III. rész. - I. 177

PÁZMÁNY NYELVE. 191 mint a mai „szolgálatkészség", hanem mindig megtartja vonzatát, pl.: szolgálatra-való készségem. Már megemlítettem a melléknevek képzésénél, hogy az ilyen németes képzés, mint: reményteljes, erőteljes, hitbuzgó, ügybuzgó, .csatakész, szolgálatkész stb. Pázmány előtt ismeretlen. A névragozás. Ezen fejezet alatt tárgyaljuk I. a fő- és melléknév ragozását, II. a birtokragozást és III. a melléknév fokozását. I. A fő- és melléknév ragozása. A) Az esetés ragozás (Declinatio). • '- Az esetés ragozást illetőleg következő sajátságai vannak. 1. Az -ós végzetű melléknevek a többes k ragot o hangzóval veszik fel, mint: csudálatosok, lombosok, torkosok. Szintigy áll a helyett o ezen szavakban is: holdot, holdok, birodalmok. 2. Az úgynevezett ékvesztők az ékezetet többnyire megtartják a tárgyesetben és többes-számban, pl.: nyarat, számárat, po-Jiárt, kosárt, cserépét, fövényt; sarok, szamárok, pohárok • de : madarat, madarak. A birtokragozásnál szintén megmarad az ékezet, pl.: poharát, kosárát. 3. A -v végű nevek (névszótők) közöl kettős ragozásúak : daruk és darvak, szók és szavak. A tó név tárgyesete csak: tót, többese pedig csak: tók. 4. Az -ú, -íí végű melléknevek a többes ragot többnyire Jiangzó nélkül veszik fel, mint: szomorúk, héjúk (= héjúak), .erkölcsük (erkölcsűek), idejük (idejűek), értékük (értékűek), akaratuk (akaratúak); de méltóságúak. Pr. 149. 5. Eger-nek tárgyesete: Egret K. 542; berek-nek többese: berekek; eper-nek tárgyesete : eperjet. 6. ír (salbe) kettős ragozású: sem írek sem szelenczéjek; szemgyógyító írral. Pr. 378. Ugyanígy találjuk Matkónál is (Nyelvőr. II, 222.1.). B) A viszonyos ragozás. A viszonyos ragozásnál figyelemre méltók a következő sajátságok.