Nyelvtudományi Közlemények 14. kötet (1878)
Tanulmányok - Edelspacher Antal: Xorenaci Mózes, az ogundur és ogur bolgárokról. 60
OGUNDUR ÉS OGUR BOLGÁROK. 67 lesb ismerője: Tliunmann1 ) és Zeuss 2 ) urak más liún, illetve bolgár népnévvel hozták össze az unnugundur és onogundur alakokat, a nélkül, hogy annak összetételéről csak némi sejtelemmel is birtak volna, a mennyiben egyszerű ferdítésnek vélték. Ettől az «Attila» méltán nagynevű szerzője sem állt távol. 0 mellőzve a jelzett két írót, egy új, költői és genialis, azonban minden tekintetben ferde felfogásnak adott helyt.8 ) Az ogundurok történelmi eseményeiről csak igen kevés adat jutott reánk. Xorenaci bolgároknak nevezi őket, s ezt a byzantiak is megerősítik, a mennyiben részint bolgároknak nevezik, részint a bolgárokkal közös uralkodó alá helyezik (Theophan, Nikephor és Konstantin császár). Az ogundurok eredeti lakhelyét Theophan tartotta fenn számunkra, kinél különben is a bolgár-népek lakhelye és vándorlását illetőleg a legkimerítőbb tudósítást találjuk. Szerinte az «onog u n d u r - b o 1 g á r o k» legrégibb lakhelye s K a u k á z hegység nyugoti részében, a Kuphis (ma Kubán) folyam mentén terült (editio Parisiana p. 296), tehát ott, ahova az Xorenaci helyezi: «A nagy Kaukáz hegységben. . . a bolgárok honában.)) A Vl-ik század folytán már Avar-honban, tehát valószínűleg részben honunk területén, találjuk az ogundurokat. 634-ben Kuvrat bolgár király uralma alatt álltak, s ugyan ez évben sikerült a két egyesült népnek az avar igát leráznia. *) . . . «Alle diese Namen sind im Grundé einerlei; Uguren oder Uiguren (sic) sclieint der walire zu sein, und aus ilim sind die übrigeu durch einen Kliinasmus (sic) entstanden». Un t er sucli u ng e n über die Gescliiclite der ö s 11. Enropaischen V ö 1 k e r, I, 38. 2) . . «Am meisten entstellt nemien 'üm^ Ovoyoővdoupot,' Ouwouyouv-Öoupo: die Grrieclieu die letzten Male, da sie des Volkes unter dieser besondern Benennung erwahnen». Die Deutschen und die N ac liba r s-t ám me, 713. I. 3) T li i e r r y úr t. i. — Theophan párisi kiadását használta, melyben, daczára annak, hogy codexeinek nagy része a többi chronographok által is igazolt «' ilvoyoüvdoópiüv ]íotjXyá.pcov» helyett a hibás és elvetendő HÚ'uWOpouvdofiouhfápcúV)) olvasás talált kifejezésre —egy hunno-vendobolgár szövetséggel szaporította a történelmet. V. ö. Szabó K.: Attila fiai ós utódai történelme 65. 1. 5*