Nyelvtudományi Közlemények 14. kötet (1878)

Tanulmányok - Edelspacher Antal: Xorenaci Mózes, az ogundur és ogur bolgárokról. 60

OGUNDUR ÉS OGUR BOLGÁROK. 61 érinti, a midőn és a melyben azok velük érintkezésbe jönnek. Igen természetes tehát, hogy a hunokkal érintkező örménység már oly korban ismeri e népfajt, a melyben a távoli classicus világ még nem is álmodik vala róla. Ha a hun népek a Kr. sz. előtti Il-ik században nem háborgatják vala a szomszéd örmény területet, több mint bizonyos, hogy az ő történelmük is hallgatással fogta volna őket mellőzni. Xorenaci az V-ik században írt (sz. 370-ben, mh. 489-ben). Mind az, mit müvében a bolgárokról felhoz, nem képezi szerző saját korabeli eseményeinek tárgyát, s így valószínű, hogy e följegyzést is fő kútfeje, a szyr Mar-Abas Katina művéből merítette, ki, ha nem írt is az időszámításunk előtti Il-ik században, mint azt eddigelé általánosan hitték, de mindenesetre — kivált a jelen résszerű kérdésre vonatkozólag — hiteles adatokat hagyott hátra1

). Xorenaci csupán két helyen tesz a bolgárokról említést. Az elsők az ogundur-, az utóbbiak pedig valószínűleg az ogur-bolgárok voltak. A következőkben I. alatt Xorenaci magyarított szövegét közöljük, a szükséges jegyzetek és értelmezések kíséretében, míg II. alatt a byzantin chronographia azon adatait, a melyek szerzőnk tételeinek beigazolására szolgálnak. Az örmény szöveg magyarítása aLukácsy és Lauer urak fordításán alapszik, tekintettel a Lukácsy úr művéhez mellékelt eredeti örmény szövegre. De lássuk mit mond e népekről. x) Katina létezése több izben megvolt támadva, sőt Quatremére (Journal des Savans 1850. p. 364. sk.) egyenesen tagadásba lielyezte azt. Igen természetes, hogy ez által Xorenaci liitele nem öregbedett. Újabban Dulaurier (v. ö. Langlois értekezését) iparkodott e kérdést tisztázni. Szerinte Katina csakugyan létezett, s Vayarsak kortársa volt. Langlois (Etude sur les sources de 1' Histoire d'Arménie de Moise de Khoren) szerint is bizonyos Katina léte és irodalmi működése, de nem a Xorenaci által jelzett időben, lianem az időszámításunk előtti század végtizedeiben. Langlois jeles értekezése ismét helyre -állítá Xorenaci megtámadott hitelét, melyre nézve álljanak itt saját szavai: ,,En terminant, qu'on nous permette de rappeler ici ce qu'un vénérable prélat arménien nous dit un jour, a propos des eritiques sévéres qui s' efforcent de rabaisser le mérite de Moise de Khoren : «Un jour l'Europe savante le proclamera grand, pour l'époque oű il vécut; un joTír viendra, oú ceux qui l'ont calomnié lui rendront justice ; car lorsqu'ils auront bien étudié notre Khorenatzi, ils reconnaítront sa sincérité, et ils íiniront par lui accorder le titre de pere de l'histoire d'Arménie, que nos a'ieux lui ont toujours décernée !»"