Nyelvtudományi Közlemények 14. kötet (1878)

Tanulmányok - Hunfalvy Pál: Új tudományok, új előitéletek. 1

56 j HUNFALVY PÁL. ott mívelt országot talált, akkor a magyarok már déliebb tartományok felé költöztek volt, a hol török népekkel érintkezének; egy csapatjok 830 tájon már a Dunáig is ért, lásd Magyarország Ethnographiájába a 171. 172. lapot. Szóval, a mit a nyelvek tanúsága hirdet, azt a történelem is erősiti, hogy a finn-ugor népek a germánok és szlávok után és megett tűntek elő. Azok tehát nem legrégiebb, de legújabb jövevények Európában. Akármilyenek is a magyarok, s akármire képesek vagy nem képesek, annak bizony nem az öregség, hanem talán épen a még ki nem forrott ifjúság az oka. TOLDALÉK. 1. Pytheas és a Diina. A mit itt (a 41. 42. lapon) mondtam, hogy Pytheas a Tanáig néven a mai Dunát fejezte ki, s hogy e névnek felhozása bizonyítaná leginkább azt, hogy Pytheas már Kr. e. 3*30 tájban hajózta körül Cadixtól fogva a nyugat-európai és a Balttenger német partjait a Dunáig, azt először a Magyarország Etimographiája 100. lapján levő jegyzetben adtam elő. Sokan hihetetlennek találják: de most egy tanúságot hozhatok elő, mely igazolja felfogásomat. Chalcocondylas, byzantinus író, Hunyadi János és Mátyás királyunk idejéből, többi közt Oroszországot, melyet Sarmatiának nevez, így írja le (Bonni kiadás 130—132. lapján): «Sarmatia a nomád skytháktól (a déli Oroszország akkori tatár népe) egyfelé a dákokig (Moldova), másfelé a litvánokig terjed. A sarmaták egy nép, melynek nyelve leginkább az illyrek (balkáni szlávok) nyelvéhez hasonlít. Életmódjában és szokásaiban Jézus törvényeit követi, de a görög egyház szertartásaihoz szíts nem hajlik a római pápához, hanem a görög pátriárkához; ennek engedelmes az isteni tiszteletre s az életre nézve» — Chalcocondylas más helyütt elbeszélli, hogy a moskvai főpap Isidorus Florenczben 1439-ben jelen volt az egyházi Unió kötésénél, a mit azért említek meg, mert abból is kitetszik, hogy Chalcocondylas ismeri vala Oroszországot.— «A Fekete tengerre néző sarmataság sok fejedelemségre oszlik; van moskvai (Mooxoftlou), van kievi (Kisjog), van fari {(Papi ?), van choroviai (Xmpófiiov ?); mind fejedelmek alatti váró-