Nyelvtudományi Közlemények 14. kötet (1878)

Tanulmányok - Hunfalvy Pál: Új tudományok, új előitéletek. 1

ÚJ TUDOMÁNYOK ÚJ ELŐÍTÉLETEK. 57 sok az úgynevezett Fekete Sarmatiában. De az oceanus (Balt­tenger és a Német-tenger) felé s éjszakra lakó sarmataságot Fejér Sarmatiának nevezik. Ott van Ugrad {Ouyxpát^) nevű város, melynek igazgatása aristokratiai, egy gazdag és leghatalmasabb város mind a Fekete, mind a Fejér Sarmatiában. Az úgynevezett Inflasti (Livland 'htpXáatrj) tartomány a tengerig ér. Ott kötnek ki a Dakia és Germania hajóji, melyek a britanniai és kelt (angol es franczia) árúkat viszik oda. A Tanais-tól fogva a Bretanniai ten­gerig és a Keltországig a lakott földnek legnagyobb hossza mint­egy harminczöt nap járásnyi, annak legnagyobb szélessége pedig a Tanais mellékén túli Sarmatiától Assyriáig terjed; azt skythák lakják. Nekem úgy látszik, hogy a Tanaison túli föld legnagyobb mind hosszára mind szélességire nézve egész Európában. A per­miek a sarmatákon túl éjszak felé laknak; határosak a sarmaták­kal, s velők ugyanazon nyelvűek is. Azt mondják a permiekről, hogy leginkább vadászatból élő nép.» Ebben a leirásban több földrajzi név homályos, de némelye fölismerhető. Az Ugrad (Ouyxpázyq) név alatt bizonyosan Novgorod rejlik, a mely akkor csakugyan aristokratiai, azaz a Hansza-váro­sok módja szerint igazgatott város volt, leghatalmasabb vala­mennyi orosz városok közt, s önálló köztársaság, melyet 1478-ban Vasziljevics Iván hódíta meg. Chalcocondylas a g-t már gj^akran az új-görög írás szerint p#«val fejezi ki, minélfogva yxpárys csak­ugyan = gr ad = górod; az oy-ban pedig vso, vagy ilyesmi rejlik (tehát v£o-yxpár/}<s, ouypáryq). így az Inflasti szó talán betű-átve­tés által Isflant-bő\ lett de nyilván Livland-ot teszen. Dakia pedig Dánia ;} ezt gyakran Daciá-nak írták és ejtették a középsorban. A Dániából és Germániából érkező hajók, melyek az angol és fran­czia árukat vitték Livlandba, a Dunában Eiga mellett kötének ki. Ezt a várost nem nevezi meg ugyan Chalcocondylas; de «Tanais» folyója nem lehet más, mint a Duna, melyet a rigai németek Donaunak is neveznek, a mit ott magam hallottam.. Lehet, hogy Chalcocondylas azt a folyót az Azovi tengerbe szakadó Tanais­szal (Don) gondolta lenni valami összeköttetésben, — ámbár az orosz kereskedés, mind a IX. és X. században, mind azután is Chalcocondylas idejéig a Balt-tengertől a Deneperen folyt Kon­stantinápoly felé: — de midőn a Tanaistól való távolságot a Brit­tengerig és Francziaországig határozza meg, lehetetlen más folyó-

Next

/
Thumbnails
Contents