Nyelvtudományi Közlemények 14. kötet (1878)

Tanulmányok - Hunfalvy Pál: Új tudományok, új előitéletek. 1

ÚJ TUDOMÁNYOK ÚJ ELŐÍTÉLETEK. 53 részint másokról, melyek körülveszik, de mi abban igaz, nem tudja, maga nem látván azokat, mert nem mert a földre kiszállani. De azt gondolja Other, hogy a finnek és beormák majdnem egy nyelven beszéllenek. Más utat is tön Other dél felé, a melyen Haethum kikötőig ért, mely a vendek, szászok és angelek közt van s a dánokhoz tartozik. Egy másik utazó, Wulfstan, elbeszéllé Alfrédnek, hogy Haethumból kiindulván, jobb felé a vendek földje, bal felé Langeland, Laaland, Falster, Skone s más földek vannak, melyek Dániához tartoznak. Azután Bornholm, melynek saját királya van, Blekingen, Oland és Gotland következnek bal felé, melyek Svédországhoz tartoznak; de jobb felé a vendek vannak egészen a Viszla folyóig. Ez nagy folyó Vitlandban és Vendlandban, s az Est tengerbe beszakad, mint az Ilfing (Elbing) folyó is. Azután következik Estland, mely messzire elnyúlik, s melyben sok város, s mindenikben külön-külön király van. Wulfstan avval rekeszti be tudósítását, hogy leírja az esztek szokását, mint bánnak a halottnak vagyonával s mint égetik el a testet. Other a lappokat finneknek nevezi, mint máig a norvégiek; a finnek neki kvenek, úgy híjják máig a norvégiek is azokat. A lappok Other szerint skride-finnek, azaz korcsolyán vadászó hegyi lappok, s tere-finnek, azaz erdei lappok. Továbbá neki a kvenek a Skandináv hegyháton túl s a svédektől éjszakra laknak, tehát a mai svéd Nordlandban. Meddig érnek a kvenek kelet felé a mai Finnországban, azt nem tudja Other: de hír szerint a Botniai öbölnek mind nyugati és éjszaki, mind keleti partjain lakhattak, mert Alfréd Kven-tengernek nevezi azt. Other az egész parton, hazájától fogva a Fej ér-tengerig, csak lappokat láta; ott vannak máig is. Ellenben a Dvina mellékein beormákat talála, a kiknek földje nagyon mívelt; azok a biarmiak, a mai szírjének, permiek, votjákok elődjei, már ugorok. Természetes dolog, hogy Other, ki a lapp nyelvet sokszor hallotta, talán beszéllette is, mert adózó lappjai valának, a beormák nyelvét majdnem egynek találá a finnek, azaz lappok, nyelvével; tehát 880 előtt ugyanazt tapasztala, mit Sajnovics ezer év múlva vőn észre a lapp és magyar nyelvek tekintetében. Wulfstan egy sehleswigi kikötőtől fogva a Viszla torkolatjáig