Nyelvtudományi Közlemények 14. kötet (1878)

Tanulmányok - Hunfalvy Pál: Új tudományok, új előitéletek. 1

54 HÜNFALVY PÁL. s azon túlra jutott el, az úgynevezett Frische Haf-ig. Ott és tovább is Észtország nyúlik el, sok városával és királyával, azaz főnökével, a kik nem valának egy hatalom alatt egyesítve, megtartván függetlenségüket, mely azután mindnyáj ok vesztére szolgált. Ezek az esztek még a régi poroszok, lettek, litvaiak. Wulfstan mit sem hallott azon népekről és történeteikről, a melyek a mai Finn öböl mellékein laknak vala, pedig valamint a normannok vagy norvégiek, úgy a svédek vagy ruots-ok is meg-meglátogaták a közel és távol partokat. Tudjuk, hogy 862 tájban Eurik és társai csúd (azaz finn) és szláv népek közt új birodalmat kezdenek alapítani; hogy már azelőtt a ruots-ok Novietunát, azaz Novgorodot (Újvárost) építették volt, a mely most Eurik székhelye lön. Wulfstan talán még Eurik életében, a ki 879-ben halt meg, tévé utazását: de Eurik tettei s az új birodalom kezdete nem okozának nagy hatást, melynek habjai a mai Königberg-ig megmozgatták volna a népek szokott állapotját. Eurik halála után Olav vagy Oleg már 882-ben Kievbe tévé át a kezdő birodalom székét. Akkor tehát nyilván a finn népek már a Finn öböl déli s a Balt-tenger keleti partjáig értek volt egész a Dunáig. A Dunán innen az érkezők a régi esztek egy ágával, a melynek neve lett, letton, útközének össze, s azt déliebbre szoríták. A mint azután a dánok a vendeken uralkodván, mind jobban-jobban megismerek a partokat a Viszlától a Dunáig : az előbbi észt név elköltözék a lettekről s a finnekre ragada, kik a Dunától a Finn öbölig terjedtek volt. Az új esztek, vagyis finnek legdéliebb ága, a liveké vala az, mely leginkább kiszorította a letteket. A Balt-tenger finnéinek mondai vagy hősi korát tehát 862 előtti időbe kell tenni; a Kalev fijaix

) bizonyosan a korra nézve Eurikot megelőzték. Hová helyezzük a Tacitus fmn-jeit, azaz lappjait, a Duna mellékeire-e, vagy déliebbre, azt lehetetlen mondanunk. De Tacitustól fogva Eurik koráig (Kr. u. 100—850-ig) nagyon változott a Balt-tenger keleti országaiban az ethnographia. Az úgynevezett siton-ok, mely név alatt finn népet, még pedig az asszonyi uralkodás megemlítésénél fogva, kvene-ket szabad gondolnunk, már Tacitus idejében ott valának, a hol Other tudá őket Alfréd király ide*) Mind a finn, mind az észt epos Kaleva, Kalev fiairól beszéllenek, mint már láttuk.