Nyelvtudományi Közlemények 14. kötet (1878)

Tanulmányok - Hunfalvy Pál: Új tudományok, új előitéletek. 1

52 HUNFALVY PÁL. dinávia népeiről. A sveon-okat, svédeket, pusztaság választja el Kvenországtól, mely nyilván a tengerig ér vala, mert Alfréd Kvennek nevezi a Balt-tengert és a Botniai öblöt; Kvenországtól pedig éjszak-nyugatra vannak a skride-finnek, azaz a korcsolyázva vadászó hegyi lappok, s ezektől nyugatra a normannok, azaz norvégiek. De Alfréd sokkal részletesebben ismeri Skandináviát Other tudósításából. Ez, úgy mond* maga, legéjszakiabbra lakik a normannok közt, Halgolandban, tehát a mai Helgeland kerületben, a hová Pytheas már Kr. e. 330 tájban eljutott volt: Midőn Other a királyt meglátogatá, otthon 20 tehene, 20 juha, 20 disznaja, 600 rénszarvasa (hrana) vala, közte 6 hivó vagy csalogató rén, mely nagy becsű a finneknél, mert azzal fogják a vad réneket. Kevés szántani valóját lóval teszi vala meg. Azonban legnagyobb vagyona a finn adó, mely vadak bőreiből, tollakból, halhéjból, alattságokból áll. Minden finn a tehetségéhez képest adózik; van, ki 50 nyest, 5 rén, 1 medve bőrt, 10 súly (?) tollat, 1 bőr inget fizet s 60 rőfnyi két alattságot, egyikét rozmár, másikát fóka bőrből valót. Other monda, hogy a normannok területe hosszú, de keskeny; a használható föld a tenger partján van, de az is hegyes. Egy hegyhát nyúlik végig keleten a mívelhető föld hosszában ; ezen a hegységen tartózkodnak a finnek. A mívelhető föld dél felé mind szélesebb. A széles részen túl a hegyháton Sveo-land (Svédország) van, s ettől éjszakra Kven-ország (Cvenaland). A kvenek néha átcsapnak a hegyen a normannokra, néha meg ezek a kvenekre. Sok lévén ott a tó, a kvenek a könnyű, sajkákat egyik tóról a másikra viszik, s úgy támadják meg az ellenséget. Other elbeszélé utazásait is. Az egyiket éjszak felé tett volt a végett, hogy megtudja, meddig ér a föld. A partok hosszában vitorlázván felfelé, úgy hogy a száraz mindig jobbra, a nyilt tenger pedig balra maradt neki, odáig jutott, a hol a föld (a Nordkap) kelet felé hajlik; keletre folytatván az utat, nagy sokára oda juta el, a hol a tenger dél felé fordul be (a Fejér tenger) s ennek partjait is követvén, egy nagy folyó (a Dvina) torkolatjába ért. Hazulról idáig mindenütt puszta a part, csak tere-finnek (erdei finnek) vannak itt-ott, a kik vadásznak, halásznak és madarásznak. A folyón is befelé haladván, annak partjait igen népeseknek találá, ott a beorma-k (biarm-ok, permi-ek) laknak. Azoktól sokat hallott részint saját országukról,