Nyelvtudományi Közlemények 14. kötet (1878)

Tanulmányok - Hunfalvy Pál: Új tudományok, új előitéletek. 1

ÚJ TUDOMÁNYOK ÚJ ELŐÍTÉLETEK. 51 felé pedig a Dunának másik oldalán — a karintiak laknak egész az Alpokig, — a melyekhez a bajorok és svábok vidékei is elnyúlnak. Karintiától keletre a pusztaság megett Bulgária van, s ettől keletre Görögország. Ugyancsak a morvaiakhoz keletre Viszlaország, s ehhez keletre Dacia van, a melyben egy időben a gótok laktak volt. Megint a morvaiaktól éjszak-keletre vannak a dalamins-ek, ezektől keletre a horit-ek, ezektől meg éjszakra a sorbok. A lioritekhez éjszakra van Maegthaland — Magd-land, vagyis az asszonyok földje, s azontúl Sarmatia egész a Eif hegységig. Azután a dánok és sveon-ok (svédek) határos népeiket számlálván elő, így folytatja : A svédektől délre a Keleti tenger van, s azontúl Sarmatia, s még déliebbre a sorbok vannak. Viszontag a svédektől éjszakra, a pusztának másik oldalán Kven-ország (Cvenland) van, ehhez éjszak-nyugatra a skride finnek vannak, s ezekhez nyugatra a normannok. — Ez az Alfréd angol király által leírt Európának képe 880 tájból. Egészben véve a kép világos, mert a népek földrajzi viszonya megfelel a valóságnak; de van homályos értelmű név is, p. o. a horit nép-név, mely talán a horvátra emlékeztet. Országunk régi földrajzára nézve nagyon nevezetes, hogy Karintiától keletre pusztaságot tud Alfréd, a melyen túl Bulgária és azután Görögország vannak ; továbbá hogy a norvaiakhoz keletre Viszlaország s ezentúl Dacia van, a melyben egyszer a gótok is laktak. Pusztaság-nak nevezi tehát Alfréd a volt Avarországot, megegyezvén Beginoval, a prumi apáttal, ki 889-re azt írá: Az ismeretlen és hihetetlenül vad unger nép kijött Scythiából, szorítva a besenyők által, előbb a pannoniak és avarok pusztaságain barangolván, s vadászattal, halászattal tengetvén életét, azután pedig a karantánok, morvaiak és bolgárok határaiba be-becsapván.1

) Alfréd és Begino tehát nem tudnak vala semmit a Szála folyó melléki Privina és Koczel herczegségéről, mely valóban 840—874 tartott, annál kevesebbé tudhattak valamit egy bolgár hatalomról a Tisza mellékein és Daciában, melyről sokan képzelődtek. —- Az is nevezetes, hogy Alfréd a Balt-tenger keleti partjain nem tud ugyan semmit a finnekről, de megemlíti a horitektől éjszakra az asszonyok földjét vagy országát, a maegtha-landot (magd-land), a melyen túl Sarmatia van egész a Bif hegységig. Többet tud Skan-2) Reginortis Chronicon, ad an. 889. Pertznél, Script. I. 4*