Nyelvtudományi Közlemények 14. kötet (1878)

Tanulmányok - Hunfalvy Pál: Új tudományok, új előitéletek. 1

50 HUNFALVY PAL. et Avari habitant. *) Daciának folyóit így számlálja elő : Tisia (Tisza), Tibisia (Temes), Dricca (Priscusnál Drecon), Marisia (Maros), Arine (Aranyos-e? a miben egy avar szót lehetne sejteni, mely ha való lenne, igazán aranyos volna), —• Gilpit (?), Gresia (Keres vagy Körös). A ravennai névtelen korát Schafarik (Slaw. Alterth. II, 667.) 886 tájára teszi: de a tudósítás, mely szerint az avarok Daciában ültek akkor, Nagy Károlyt megelőző időbe illik. * A hunok által kinyitott Európába sűrűen tódulának be bolgárok, avarok, magyarok, besenyők. Alfréd angol király 871—901 uralkodók. Tőle igen becses tudósítás jutott reánk, melyet alkalmasint 880 tájban írt le, tehát még mielőtt a magyarok mostani földjöket efoglalták. Alfréd igy ismeri Európának legnagyobb részét: A Don folyótól nyugat felé a Rajnáig, mely az Alpokról éjszak felé a tengernek azon ágába folyik, mely Britanniát öleli, délfelé a Dunáig, melynek eredete közel van a Eajna eredetéhez, s mely kelet felé Görögország éjszaki határán folyik a Közép (Fekete) tengerbe, s éjszak felé azon tengerig, melyet Kven (Finn) tengernek neveznek — sokféle nép lakik. — A Duna eredetétől éjszakra s a Rajnától keletre a keleti frankok laknak ; a Dunának másik oldalán svábok. Ugyan e folyónak mellékén bajorok vannak, mint azon a részen is, a melynek neve Regensburg. A bajorokhoz keletre laknak a csehek (bemé), kelet-éjszakra a turingiak, s ezeken túl éjszak felé az ó-szászok, mint éjszak-nyugat felé a frizek. Az ó-szászokhoz nyugatra az Elba folyó torkolatja meg Frizia van ; éjszak-nyugatra pedig az az ország fekszik, melynek neve Angelen és Sillend (Seeland) s Dániának egy része A morvaiaktól nyugat felé vannak a turingiak, csehek és bajorok egy része ; dél *) Ravennatis Anonymi Cosmographia et Guidonis Geographica. Müller M. Pincler et G. Partliey, Berolini 1866. Az idézett hely a 203. lapon áll. Nálunk nevezetességre jutott ez által, hogy Kurz Antal ebből a székelyek IX. századbeli létét igyekezett bebizonyítani, mert «Unqui et Avari». Lásd: Magazin für Geschichte, Literatur Siebenbürgens. Herausgegeben von AntonKurz. I, 158—119. 2) Tudósítását lásd : H. G. Porthans Skrifter V. Helsingtors, 1873. «Försök at uplysa Konung Alfreds geographiska beskrifning öfver den europeiska Nordens 43—99. lapon; Portban ezt 1770 tájban írta. Újra fordítá 1815-ben Pask, lásd a már idézett Samlede Afhandlinger, I. 297—382. lapon. E két fordítást és magyarázatot használom itt.