Nyelvtudományi Közlemények 14. kötet (1878)

Tanulmányok - Hunfalvy Pál: Új tudományok, új előitéletek. 1

ÚJ TUDOMÁNYOK ÚJ ELŐÍTÉLETEK. 49 \ mos isteneiket még kegyetlen ember-áldozatokkal is, avval végzi, hogy a gaut-ok a legszámosabb nép köztök. J

) Procopius tudósításában egyik érdekes adat az, hogy a mit a skrith-finnekről, és Skandinávia legéjszakiabb részén való igen hosszú nyári napról és ugyanilyen hosszú téli éjszakáról beszéli, azt onnan Konstantinápolyba járó emberektől tudta meg. Kr. u. 550 tájon tehát a kereskedés egész Nordkap-ig ér vala, mint látjuk, nyilván a tenger és az orosz folyók, útján. Jordanisnak hasonló tudomása volt: a mi különség van ennek és amannak tudósítása közt, különösen a népek számára és neveire nézve, azt bizonyosan a különböző útnak lehet tulajdonítani, a melyen egyik is másik is tudomását vette. Jordanis svédektől és gótoktól tudta meg, a mit írt, azért nevez meg sokkal több népet: Procopius ellenben norvégektől kapta meg a hírt, kik tengeren jártak Norvégiából Konstantinápolyba, ezért nevezi meg csak a skrith-ímneket, a kik legéjszakiabb partjain és a gautokat (gótokat), kik legdóliebb partjain laktak Skandináviának. Másik érdekes adata Procopiusnak maga a skrith-finn szó. Ez is skandináv; mai napig Svédben skrid-sko (Schreit-schuh, azaz Schlittschuh) korcsolya. A skrithfinnek tehát korcsolyán vagy hó-talpon szaladó lappok, vagy hegyi lappok; Jordanisnál a rerefennek név fordul elő. Ez, mint látni fogjuk, tere-fenn, tere-finn, azaz tre-finn, vagyis erdei lapp, mert trá fa, erdő. A hegyi lappok, a skrith-finnek, a norvégiek, az erdei lappok pedig, vagy tere-finnek a svédek útján lettek ismeretesek. Jordanis meg Procopius után a Eavennai Névtelen (Kavennas Anonymus) és Guido adnak idevágó némi tudósítást. Jordanis (a 46. lapon) az észtektől délre az akatzirokat teszi, kik a bolgárokhoz érnek. A ravennai névtelen az akatzirokat kozároknak nevezi, s azt mondja, hogy a kozárság igen nagy ország (spatiosissima Chazaria). A Fekete tengernél még Onogoriát tudja (juxta maré Ponticum ponitur patria, quae dicitur Onogoria). De a bolgárok akkor már túl vannak a Dunán (inter Traciam vei Macedóniám et Mysiam inferiorem modo Bulgari habitant, qui ex supra scripta majoré Scythia egressi sünt). Daciáról meg azt mondja, hogy első és második, melyet Gepidiának is neveznek, a hol most az avar nevű hunok laknak (quae et Gepidia appellatur, ubi modo Uni qui 1) Procopius, de bello Gotlűco. II, 15. NYELVTÜD. KÖZLEMKNYEK. XIV.