Nyelvtudományi Közlemények 14. kötet (1878)

Tanulmányok - Hunfalvy Pál: Új tudományok, új előitéletek. 1

ÚJ TUDOMÁNYOK ÚJ ELŐÍTÉLETEK. 43 és asszonyt, mert ez is vadászni jár amazzal, s megköveteli részét a zsákmányból. Gyermekeiknek más oltalmuk nincsen a vadaktól és időjárástól, mint az, hogy összecsomózott gallyakkal fedik be ; ide fordul az ifjú is, ide húzódik meg az öreg. De nagyobb boldogságnak vélik azt, mintsem rajta izzadni a földmívelésen, belé fáradozni a házépítésbe, s magok és mások értékeit reménynek és aggodalomnak tenni ki. Tehát biztosak az emberektől, biztosak az istenektől, a legnehezebbet érik el, azt, hogy még kívánni valójok sincsen.» Tacitus, a Csehországtól fogva Felső-Magyarországig terjedő markománok és kvadok megetti lygiusokon kezdi, a kik a mai Sziléziában laktak. Ezektől éjszakra menvén, gótokat (goton-okat) talál, s a Balttenger partján rugi-akat és lemovi-akat. A svion-ok, svédek, a tengeren hatalmasok, kik Svédországban laktak. Túl rajtok, tehát az ország északiabb részein, a siton-ok következnek, a kiken asszony uralkodik. Éjszak-kelet felé a Balttenger keleti partján esztek (aestyusok) vannak, azután peucin-ek, vened-ek vagy vend-ek, végre fennek. Itt halljuk először a fenn vagy finn nevet, a melyet Tacitus a germánoktól hallott. Fen mocsárt jelent, a fennek, finnek tehát mocsárok, tavak közt lakó nép. A mint azt szinte költőileg leirja Tacitus, hogy boldog a legnagyobb szűkölködésben, abban a lapp népet ismerjük fel, mert látni fogjuk, hogy a nórmanok a következő századokban is a lappot nevezik fmn-nek. Kr. születése tájon, vagy nem sokkal később érkezek tehát a lapp nép a Balttenger vidékei felé, elválván az ugor népektől, a melyekhez közelebb áll, mint a tulajdonképi finn nép. A tizes számneve logh, mi a vogul lau-hoz (=10) tartozik; 8-asa és 9-ese gak-cze, gqf-cze és of-cze, ov-cze, a melyekben a magyar ez (tz, tiz) látszik meg a nyol-ez, kilen-cz szókban; a lappnak többes képzője k (de h, t is), mint a magyarban, tehát gietta kéz, gieda-k kezek ; giettam, giettadékezem, kezed, giettamek, giettadek = kezemük (most kezünk), kezetek stb. A comparativus b, bb-je is közvetetlen járul a tőhöz, mint a magyarban, p. o. diette tudó, diette-h tudó-b; vuolla al, vu'óleb alább; holott a finnben n rag vettetik közbe, p. o. ali al, alen-pa alább. De Svédország belsejében és túl a svion-okon siton-ok vannak Tacitus szerint, a kiken asszony uralkodik. Azt a nevet is az író a germán svion-októl hallotta, kiknél sida annyi volt, mint