Nyelvtudományi Közlemények 14. kötet (1878)

Tanulmányok - Hunfalvy Pál: Új tudományok, új előitéletek. 1

ÚJ TUDOMÁNYOK ÚJ ELŐÍTÉLETEK. 41 Nilsson 2

) szerint egy norvég parti sziget lehet a Lofodok közelében. Ott a sz. iváni éj csak 2—3 óráig [tart, sőt a barbárok azt a helyet is megmiitaták Pytheasnak, a hol a nap alszik. Dunö vagy Donna sziget a helgelandi kerületben (in der Vogtei Helgeland), a sarki körtől délre négy n. földnyire, az a hely, a melynek egyik hegyéről a nap egész iváni éjen át meglátszik, holott az alacsony partokon két óráig van a láthatár alatt, úgymond Nilsson. Ennyire juthatott Pytheas, de a lakosoktól hallá, hogy távolabb két s több hónapos nap is van. Pytheas az ottani emberek életmódját is leírja. Ott a hideg földöv közelében, úgymond, ehető termés és szelíd állat vagy nincsen, vagy kevés, a mi van. Kenchros s egyéb ültetett növevényből, bogyóból és gyökérből élnek. — A kenchros köles volna, de az nem terem ott, nyilván tehát evvel a szóval is Pytheas ültetett növevényt ért. Nilsson angelikát gyanít, mit az ottani norvég nép qvanne-nek hí, s felhozza a régi törvényt, mely a quanne gardh-ot lauka gardh-ot (angelika-kert, pázsitos hajma kert) s egyéb kerített ültetvényeket nagyon oltalmaz. Déliebb részeken, a hol gabona terem és méz van — Norvégiában csak Hedemarkig vannak méhek, azontúl feljebb már nincsen, úgymond Nilsson — ott abból készítenek italt; a gabonát pedig, minthogy kevés a derült nap, téres házakba gyűjtik össze s ott csépelik ki, mert a napfény hija ós az esők miatt nem használhatják a szérűket. — A meddig Pytheas a norvég partokon felhatott, s a mennyi tudósítást az ottani lakosoktól vehetett, odáig és azokból még semmi nyom sem látszik meg a finnekről vagy lappokról. Pytheas a Balttengert is bejárta egész a Dunáig, mit szinte megkétlettek már a régiek is. Strabonál olvassuk (Casaubonuskiadás 71. lapján), hogy Pytheas az éjszaki utazásán kivül még Európa parti országait is körülhajózta, Gadeira (Cadix)-től fogva a Tanais-ig, ujtewfav éizéXdoi ryv Jtapcaxsavttev r/jg Eopcoir/jq árco fadelpcov íojq Tavaid'og.» Ezt is Polybius, úgymond Strabo, hihetetlennek tartja, mert magán és azonkívül szegény ember hogyan tehetett volna ilyen nagy utazást. Ezen csudálkozás, úgy látszik l) Nilsson «die Ureinwohner des skandinavischen Nordens» aus dem Schwedi seben übersetzt, Hamburg, 1863. I. 106—128» legjobban értelmezi Pytheast s a tengeri tüdőt, a mely miatt hitelességét Polybius, Strabo stb. kétségbe vonták volt.