Nyelvtudományi Közlemények 14. kötet (1878)
Tanulmányok - Hunfalvy Pál: Új tudományok, új előitéletek. 1
ŰJ TUDOMÁNYOK ÚJ ELŐÍTÉLETEK. 37 valamint a dravidák s valamint az árják és sémiek is, világos nyomait viselik magokon egy előző nyelvállapotnak, a melyből indulva új új. kezdetek vagyis új nyelv- és nemzet-alakulások támadtak ; ezek az új alakulások pedig ágakra oszoltak, mint az árja nyelvekben, s lettek a finn-ugor, török-tatár, szamojéd, mongol-mandsu nyelvcsaládok, a melyekben a traditio és öröklés csakúgy fentartják a közös nyelvidomot és szókincset, mint az árjákban és a sémiekben. Azon első nyelvállapotnak lehet tulajdonítani azt a tüneményt, hogy a túrán nyelvekben, mint a baszkban és dravidákban a nyolczas és kilenczes számnevek compositumok, mi fölteszi, hogy ezen számnevek divatozása előtt csak hétig szoktak volt az illetők számlálni, alkalmasint a hold idő-mutatásai szerint. Tagadhatatlanul világos, hogy azon nyelvekben később alakultak meg a nyolczas és kilenczes számnevek. S van nem kevesbbé világos nyoma annak is, hogy emez előzött közös nyelvállapot a finn-ugor, török-tatár és szamojéd nyelvekre meg népekre nézve tovább állott fenn, mint a többiekre nézve, azaz hogy a nevezett nyelvek és népek másoknál később vették kezdetüket, miután a közős alapon még hosszabb ideig folytatták volt a külömbözetlen létet, amelyben se finn-magyar, se török-tatár egyedség nem vala még. A külömbözetlen közös lét folytában némi fogalmak, eszmék uralkodtak, milyen a megemlített hetes számrendszer, melynek alapja az idő-mutató hold-változások lehetnek csak az oka és alapja. Egy másik ilyen fogalom és eszme abban mutatkozik, hogy az úgynevezett gyűrűs ujjat nevetlen-nek nevezik, így: a magyarban nev-etlen (ujj) vogulban nám-tál (tulje) finnben nime-tön (sormi) mordvinben lem-ftema — észtben nime-tse (sörm) szamojédban nim-djeda — szirjénben nim-tám — tatárban at-sziz=név-telen votjákban nim-tem — jakutban atata-szuoch.— Sőt a szanszkritban is nevetlennek híjják !l ) 1) Az orientalisták gyűlésén Londonban 1874-ben «On the study of the Turanian languages» értekezvén s a negyedik ujjnak emez elnevezését felhozván, azt mondám, hogy nem tudom, mint híjják a dravida nyelvekben, mert nem találtam meg Caldwell-ben, ki egyetlen forrásom ezekre nézve. Ehhez megjegyzi a kiadó Douglas Róbert K., hogy «a szanszkritben is nevetlen az az íijj, s ezt a szanszkritból a dravidák is elfogadták. «It is called the nameless finger alsó in Sanskrit, and the Sanskrit word has been adopted by