Nyelvtudományi Közlemények 14. kötet (1878)

Tanulmányok - Hunfalvy Pál: Új tudományok, új előitéletek. 1

36 HUNFALVY PÁL. Müller M. kitalálván, hogy a túrán nyelvek nomád nyelvek az árja és sémi állami nyelvek irányában, ebből azt az elvet (theoremát) sütötte ki, hogy tehát a túrán nyelvekben nincsen traditio, nincsen örökség; minden túrán nemzedék újra megteremti magának a nyelvet. A valóság evvel az állítással is homlok-egyenest ellenkezik. Jakutsk város a Léna folyó mellett és Konstantinápoly között majdnem akkora a távolság, mint Kalkutta és London között ; Jakutsktól fogva Konstantinápolyig terjednek a számos török nyelvjárások, s ezek oly szoros egységet tesznek, mint akár a germán nyelvek, tehát sokkal szorosabbat, mint az árja nyelvek együtt véve. Hány száz éve lehet, hogy az oszmanli török elvált a jakut töröktől, azt meg nem mondhatom, de Müller sem mondhatja meg: mégis a szoros nyelvi egység megvan, mit csakis a traditio vagy öröklés tartott fenn. A magyar és finn nyelvek egyezése is hosszacska időből való, ezt az egyezést is a traditiónak, az öröklésnek kell tulajdonítani. Annak ellenére állítja Müller, s utána zengi még a tudomány, hogy a túrán nyelvekben nem hat a traditio, az öröklés. A szemet hunyó theoria nem látja a szemet szúró valóságot! Eask, Eückert Fridrik, Müller Miksa, Caldwell csak a morphologiai egyezésnél fogva számítják egy fajhoz a finn-ugor, töröktatár, szamojéd, mongol-mandsu ós dravida nyelveket, s minthogy a morphologia, vagy külső nyelvalak, igen tág fogalom, Müller ezeken kivül még más nyelveket vet oda egy rakásra, a miben szintén Eask előzte meg. A nyelvalak egyezése leginkább következő háromban áll: 1. a szó-képzőkés ragok hátúi való hozzájárulásában — minél fogva az árja nyelvek is mind túrán nyelvek volnának; — 2. abban, hogy a képzők és ragok önhangzói a szótő szerint változnak el (vocal-harmonia), minél fogva lesz: ember, ember-nek stb. alma, almá-nak stb. Ez az önhangzó-egyezés uralkodik a finnben, magyarban, törökben, mongolban, de nem uralkodik már vagy nem még a vogulban, osztjákban, a permi nyelvekben stb., nem uralkodik a dravida nyelvekben; egészen idegen az árja nyelvektől; — 3. abban, hogy a névszók is a személyes ragokat birtokos ragokúi veszik fel mint: ember, emberem, embered, embere stb. Azt a dravida nyelvek nem teszik, mint nem tehetik az árja nyelvek: viszontag a sémi nyelvek oly általánosén teszik, mint a finn, magyar, török, szamojéd, stb. nyelvek. A túrán nyelvek tehát,