Nyelvtudományi Közlemények 14. kötet (1878)

Tanulmányok - Hunfalvy Pál: Új tudományok, új előitéletek. 1

ŰJ TUDOMÁNYOK ÚJ ELŐÍTÉLETEK. 23 szerinti fia Rückert F.-nek, mégis az ő eszméjét eresztette világgá, mint De Lagarde kijelentése után gondolnunk kell; Rückert Fr. pedig alkalmasint nem atyjától öröklötté «genialis» nyelvtudományát. — Hol találjuk meg a híres véleménynek forrását ? Lássuk. A magyar nyelvtudósok legott a magyar és héber nyelvek közt találának hasonlatosságot, így Sylvester János s utána valamennyi Révai Miklósig. Sylvester az 1539-ben kiadott Grammatiea Hungaro-Latina-jában észre véteti az olvasóval, hogy mint a héberben úgy a magyarban is, a személyes névmás birtokos ragul jár a névszókhoz, hogy az igeragozásban is hasonlatosság van a két nyelv közt, mi legvilágosabban bizonyítja a kettőnek rokonságát. Geleji Katona István, hogy még azt említsem, 1645-ben azt mondja «Magyar Grammatikácskájában» : «A magyarnyelv egy az orientális lingvák közül, mely megtetszik ebből, hogy az igen kiváltképen való és semmi egyéb nyelvekkel, az egy zsidón kívül, hogy tudjam, rokonsága nincsen.» — E vélt rokon nyeljen kívül azonban Amos Comenius mást is vőn észre. Ez a korának leghíresebb paedagogusa Oxenstierna által a svéd iskolák reformálásá-val bízatván meg ott és Elbingben, hol egy darabig lakott, finnekkel ismerködék meg, a kik' a vitéz svéd hadseregnek jeles részét teszik vala. Azután Rákóczi Zsigmond ugyan ezt a Comeniust Sáros-Patakra híva, a hol 1657-ig tanítgatott stöbb könyvet adott ki. Itt Comenius a magyarokkal ismerködék meg. A szemléletre és anyanyelvre alapítván oktatási rendszerét, Comenius mind a finn, mind a magyar nyelvre fordítá figyelmét; ő, tudtomra, először vőn hasonlatosságot észre a két nyelv között. A dolgot Stilting a Sz.-István életében így adja elő x

): «Eccarclus János György (Coment. rerum Francicarum libr. 32, num. 82) azt írja, hogy Comenius először vette észre, a magyar nyelvnek a finnel való hasonlatosságát. Ez arra ösztönzé Fogelius Mártont néhai hamburgi orvost, hogy összevesse a két nyelvet s azt egy könyvben fel is mutassa, mely kéziratban máig a hannoverai könyvtárban lappang. Magam is, így folytatá Eccard, nagy szorgalommal összevetegetém a magyarral a finn, észt, liv, lapp, osztják nyelveket s azokban általános egyezést találtam (inveni ubique harmóniám communem). Azonban Comenius fölfedezése, hogy úgy mondjam, *) Vita Sancti Stephani regis Hungáriáé, Jaurini 1747. A 14. 15, lapon.