Nyelvtudományi Közlemények 14. kötet (1878)

Tanulmányok - Hunfalvy Pál: Új tudományok, új előitéletek. 1

24 HUNFALVY PÁL. s az általa megindított nyomozásai Fogelnek és Eccardnak, ismeretlenek maradának Stiltingig a magyar írók előtt; nem úgy a következő írónak állítása. A svéd Eudbeck Olov már 1717-ben azt írá : «En a magyar és finn nyelvet egymáshoz oly közel állóknak találom, hogy méltán rokonoknak lehet mondanom.» Nagyon sajnálja vala Eudbeck, hogy csak Calepinusból és Megiserusból szedhet magyar szókat, — a miből kitetszik, hogy Szenczi Molnár Albert latin-magyar és magyar-latin szótárát nem ismerte, mely először 1604-ben Nürnbergben, s azután három más helyen, s ugyancsak Nürnbergben megint 1708-ban jelent volt meg.1

) Fia Eudbeck Olov, az atyja nyomdokiban járván, azt tartá, hogy Jáphet ivadékai népesítették be először Skandináviát, s hogy azoknak közvetetlen utódjai a lappok. Egyfelől tehát a lappok és finnek rokonsága, másfelől pedig a héber rokonság mind a lapp-finnel, mind a magyarral régóta lebegett a tudomány levegőjében. Továbbá az Urálon túli népek különös rokonságával a magyarokkal, a kik Juháriából származtak volna ki, már IV. Pius pápa (Aeneas Sylvius) és Mátyás királyunk idejöktől fogva keringenek hírek, melyeket azután a XVI. század elején Herberstein Zsigmond, ki jól ismeri vala Magyarországot, mint követ fordulván meg Budán s két ízben Moszkvában is követséget viselvén, s a XVIII. század elején svéd és más utazók, jelesen (az előbbi jegyzetben felhozott) Strahlenberg tapasztalásai meg-megerősítének. Pedig akkor még lappang vala Eómában a vatikáni könyvek közt a nevezetes tudósítás Nagy Magyarországról, melyet Desericius 1745-ben födözé föl, s 1746-ban vévé hiteles másolatját, a mint azt maga elbeszélli. 2) A kapcsolat a finn és magyar, valamint ezek és az uráli (permi, vogul, osztják) nyelvek között Fischernek Szibériai történetei és más munkája, 3

) Schlözernek Egyetemes Éjszaki törtóne-x)

Olavi Eudbeckii Specimen usus linguae Gothicae in eruendis atque illustrandis obscurissimis quibusdam Sacrae Scripturae locis ; addita analógia linguae Gotbicae cum Sinica, nec non Finnicae cum Ungarica. Upsaliae, 1717. Az idézett bely s szó hasonlatok Strahlenbergnél van, az «Das Nord- und Östliche Tbeil von Európa u. Asia stb. Stockholm 1730», a 77—81. lapon. 8) De Initiis ac Majoribus Hungarorum. Budae 1748. I. köt. a 169— 176. lapon. 3) Eberbard Johan. Fischer, Sibirische Geschichte. St.-Petersburg, 1768. Quaestiones Petropolitanae. Kiadta Schlözer, 1770.