Nyelvtudományi Közlemények 14. kötet (1878)

Tanulmányok - Ponori Thewrewk Emil: Codex Festi breviati Corvinianus. 209

218 P. THEWEEWK EMIL. Ezennel be van bizonyítva minden, a mit az archetypusról állítottam. Eljárásomból az a tanúság is szól, hogy nem fölös munka volt részemről a Corvinianus hibáival is foglalkodnom; mert nemcsak a codexnek jellemzésére válnak, hanem hiba létükre hasznot is hajtanak, a mennyiben belőlük következtethetjük az archetypus egyik-másik sajátságát. A Corvinianus bibliographiai ismertetése. Kéziratunk papircodex a xv. századból. Évszám nincs rajta, de előbbi kötésének a fölirata arról tanúskodik, hogy az 1447. és 1466. közti időből való. Alakja 8-adrét; magassága 22, szélessége 15 centiméter. Az egész tizenöt nyolcz leveles quaternióból áll, mi 120 levelet tesz, melyek közül az utolsó hét üres. A papiros erős és fehér; az írás kerekded minuscula ; a levelek egyhasábosak; a vonalozás rajtuk tompa; egy-egy oldalra rendesen 28 sor esik. Csak egy-két helyen van 29 (péld. a 42. levél 1. s 80. lev. 1. oldalán, hol az író a czikk végső szavát nem akarta a túlsó oldalra átvinni.) A közönségesen könyveknek nevezett szakaszok színes tollrajzú initialéval kezdődnek. Az egyes czikkek kezdőbetűje, egyes könyvszakaszok föl- és aláírása, a codex végén való colophon, valamint a görög irás vörös, csakhogy a görög írás halványságával a többitől feltűnően különbözik. Az írásban kétféle kézre ismerünk, t. i. latin kézre, melytől a latin szöveg, s görög kézre, melytől a görög irás és egy pár javítás való. Csak egy-két helyen történt, hogy a latin kéz maga írta az odavaló görög szót, úgymint: a 41. levél 1. old. Elucum alatt écolov folv. ícolov) mindjárt a többi szöveggel egy huzamban ugyanazon fekete téntával. A következő helyeken a görög szó szintén az első kéztől való, de vörösen van írva : 56. lev. 2. old. Jubar alatt <pcoo(pópov. 99. » 2. » Semis » faza és őhn.