Nyelvtudományi Közlemények 14. kötet (1878)

Tanulmányok - Ponori Thewrewk Emil: Codex Festi breviati Corvinianus. 209

CODEX FESTI BREVIATI CORVINIANUS. 215 megfelelő betűt néha rósz helyre iktatja; péld. Spintrinix, Ambrubiales (Spintirnix, Amburbiales helyett). Még csak ezt a három példát említem: Euboicum alatt nostro helyett nűo, mi numero-t jelent. A másoló azért olvasta így, mert az eredetiben nro állott. Caeditiae alatt a domini helyett admodum áll, mi adni compendiumra mutat. Locupletes alatt domini helyett dm áll, mi szintén dm compendium mellett bizonyít. Kétségtelen tehát, a mit bizonyítás nélkül is könnyű elhinni, hogy az archetypus kurtító jelekkel volt írva. Következik amaz állításunk bizonyítása, mely a szöveg kritikájára nézve igen fontos, hogy t. i. az anyacodexben javítások és marginálék is voltak. A javításokra nézve a következő tanúságos példákat mutatom be: epit. 96, 14. Gramiae oculorum' sünt vitia, quas alii glamas vocant. Lindemann szerint B-ben galmas-t az edit. pr.-ben gramas-t olvasunk. B. oldaljegyzete grammae-t mond. A Corvinianus, a mint látni fogjuk, az edit. pr. codexének közeli rokona lévén, archetypusában nyilván gramas állott; de a javító kéztől ilyenképen glamas-ra igazítva: l ' ' '" i gramas. A Corvinianus írója ezt így értette gramas ; meghagyta tehát az r-t, s az l-t a g és r közé iktatta, s lett belőle glramas, miben mind a két szóalak egybe van forrasztva, epit. 104, 14. Ilia dicta ab ina, quae pars chartáé est tenuissima. A Berolinensisnek ab ina-ra vonatkozó oldaljegyzete így szól: vei a lina. Ebből kiderül, hogy codexünk írója nyill ván ilyest másolt: abina; mit abban a hiszemben, hogy az l még belevaló a szóba, (tlMna-xidk. írt. epit. 155, 2. Mediocriculus alatt Bidibundum helyett a Corvinianusban ezt olvassuk: rubidbondum. Az eredetiben tehát d rubibundum állott. epit. 31. 15. Brutum antiqui gravem dicebant. Brutum csak M. és Gu. 2-ben van. B. Gu. 1. pr. Bu-