Nyelvtudományi Közlemények 14. kötet (1878)

Tanulmányok - Dr. Bánóczi József: Egy régi magyar szó a philosophiában. 166

EGY ÜÉGI SZÓ A PHILOSOPHIABAN. 205 Gyöngyösi c. n. 244. hol Jézusról van szó. Úgyszintén a következő helyen: «Emlekőzzel kegyes Iefus mynden gondolatydrol es belfo zomorufagydrol kyket te . . . emberi termezetben es zyben yeloffől zenuedel es vállal a te isteni elmedben» Kriza c. 360. A Bod codex­ben II. 376 meg áll: ((emberi elme mindenkoron kezzebb a gonozra hognem az iora.» A két előbbi nyilván csak a vallásosság bensőbb vagy a próza képes kifejezése; szó van itt Jézus «isteni» elméjéről, mint akár «scent» testéről, «dychev» kínjáról stb.; az utóbbi meg, ha nem is tartanok annak, ami: megengedett pleonasmusnak, csak alaki különbség a kifejezésben, e helyett: az ember elméje. —Páz­mám/bán is olvassuk: «az kit sem Angyali sem emberi elme csak meg sem tudott volna gondolni, azt mívelé, hogy Isten ember lenne. Kalauz i. k. vn. r.1 ) Azt hisszük, az ékesszólás s airodalom nyelve általában élhet szabadabbam is egy-egy bölcseleti kifejezéssel, mint maga a bölcselet: azon fölül a szépirodalomban ez irányban való szigorú következetességet nem is szabad keresnünk. E szerint szintén csak teljesség, de nem tanulság kedvéért említem Gyöngyösit: Mely égi lelkeknek volt sugallásokból, Emberi elmének nem köz tudásából (Murányi Venus in. r.), hol az «emberi» már magában is megengedett ellentéte az ((égi­nek)) ; az ily használat tehát a költői nyelvben előfordulhat ugyan, mint akár újabban Aranynál — (Hunyadi csillaga) : Nem vagy-é te ama bolygó, minden bolygók fejedelme, Kinek útját szabja, móri, a tudákos em&erelme ? — de a phisosophia nyelvének nem szabad felednie, hogy a pleonasmus nem a pontosság, hanem egyedül a rhetorika figurája. Az angol­ban különben ma is divatos a tKeternal Mind valamint generál mind is. A magyarban inkább ész vagy értelem használtatnék Istenről ily érteményben, az utóbbira közszellem. Ezt határozottan nyelvünk javára tudjuk be. Mert így minden oldalról világossá nem téve, hogy az elme csakugyan szorosan egyedi s ezzel egyszersmind ab­solut fogalom is : nem jelent semmi olyant, a mi ellenkezőjére szo­*) Faludib&n is «Kövessük a dologban a felséges isteni elmét)). (Mun­kái, 1853, 363. 1.); stb.

Next

/
Thumbnails
Contents