Nyelvtudományi Közlemények 14. kötet (1878)

Tanulmányok - Dr. Bánóczi József: Egy régi magyar szó a philosophiában. 166

EGY RÉGI SZÓ A PHIL0S0PHIÁBAN. 203 lem, hanem csak az ész vagy elme szó illik. Kik éltükben nagy elmék voltak, azokról mondhatni haláluk után, hogy nagy szellemek. Ez értelemben helyes az az irodalmi nyelvhasználat, mely egy Kévait, Vörösmartyt nagy szellemeknek nevez. Meghalt nagyságoknak szellemök van; az élőknek meg eszök vagy elméjök lehet nagy. De hát a szellemdús ? Ez csak azt bizonyítja, hogy a német kaptafára készült szók nem mindig helyesek. A «Nyelvőr» magyarosabb formáját ajánlotta: szellemes. így sem lett azonban a papucsból bakancs. A helyes magyar szó ugyané fogalomra : elmés. De minthogy nekem nem föladatom hibás szókat javítani, megmaradok itt a szellemes mellett, s pedig annál inkább, mert a közönség nem érzi, hogy e szónak — mint a föntebbiekből világos — van egy kis halott-szaga. De a szellem és elme olynemíí összezavarása, minőre a Nagy Szótár példái látszanak jogosítani, már alig volna menthető. Az ily használat közel jár az elveszteni szó újabb kényszerült szerepéhez: szándék és akarat nélkül halatjuk meg legjobbjainkat. A lélek a szellemnek alárendeltje; logice szólva: a nemi fogalomnak fajbeli jegye. Az ember szellemi élete : lelkében gyökerezik; élete általában: lelkében és testében. A bizonyos módon rendezett anyag: test. A testben nyilatkozó szellem : lélek. Hogy Isten léte is rendezett, meghatárolt anyaghoz volna kötve, tagadja a philosophia minden rendszere ; már maga a fogalom olynemű, hogy ily föltételt eleve kizár. Igaz ugyan, hogy a szellem nem élteti az anyagot, de a lélek — népszerűen szólva — igen is élteti a testet: Isten tehát mint a világ éltető eleme, mégis lélek volna? A kik erre hivatkoznának, kétlem, hogy e föltevés logikai következetességeit is elfogadnák. Mert e szerint Istennek a világhoz való viszonya tisztán pantheistikus: a lélek egy a testtel, az Isten egy a világgal. A Nagy Szótár alig akar ilyent állítani. De eltekintve e tárgyunkra csak mellékesen tartozó körülménytől, maga az analógia sem áll. A léleknek nem az anyag, hanem a test lévén ellentéte vagy ha tetszik: párja; Isten csak úgy volna léleknek mondható, ha a világot testnek nevezhetnök. Már pedig az egész világ organisált, rendezett anyag ugyan, de azért nem egy test. A világot nem lehet szoros értelemben, hanem csak képesen testnek mondani. Épen azért nem mondható Isten, ha ugyan pontosan akarunk szólani, léleknek. Istennek nem teste a világ, ő ment