Nyelvtudományi Közlemények 13. kötet (1876)

Tanulmányok: - Budenz József: Moksa- és erza-mordvin nyelvtan. 1

8 BUDENZ JÓSZEF Moksa: Erza: raka- kaczagni — rakarama- venni, emere — rámalotka- megakadni — lotka eret-, efa- élni — efatrd-, tfa- (trea-) etetni — tfa-Moksa : Erza: peckd-, peckagyógyúlni — pickavela-, vel'a- eldűlni — vel'avelhtd-, velht'a- fedni — velta-Szóvégi a is, úgy mint a, van a mordM.-ban kétféle: egyik a rövid a., mely rag vagy képző kozzájárultával c-vel (néha /-vei) cserélődik föl, vagy pedig egészen elesik, s melynek a mordE.-ban e felel meg ; — a másik az az a, melyet Ahlqvist néha hosszú d-nek hallott (ild, ild), s mely a szó közepébe kerülvén, megmarad á'-nek vagy a-vá leszen, valamint a mordE.-ban is ilyen á'-nek rendesen csak a felel meg; pl. vir erdő-tői: abl. virdd = E. virde \ pelimd, pelidd féltünk, féltetek == E. pelime, pelide j] ingei-tol: prolat. ingei gd = E. ikelga, | ervd-től: g. ervah, transl. ervaks = E. efvan, efvaks | vir-tö\\ prol. virgd SÉ= E. virga. Meg kell azonban jegyezni, hogy a mordM.-ban, az önhangzó-illeszkedés megfogyatkoztánál fogva (lásd §. 7.) szóvégi rövid a is jóval kevesebb fordul elé, mint a mordE.-ban szóvégi e. — A fent (1. alatt) elsorolt rövid a (= E. o)-végüekkel párhuzamos magashangú a (= E. e)-végix névszótők : 5. Moksa: Erza : Moksa ; Erza: dsd hiivös — ekse fisa fü — tikse dfhkd, jdfhka tó — erke sdskd szúnyog — sdske eckd vastag — acke sapa, sdpa epe — sdpe kapa mezítláb — kdpe selma szem — selme kdmd csizma — kéme sidd sürti — sejede, sajed' kenjd köröm — kdnze, kdns sivd gallér — sive kemd kemény — kdme sira öreg — sire kelma hideg — kdlme, kelme neskd méhkas — neske kird gomolyag — kire ni la négy — nile sira, sir szél, part — cire, cif pasa hársfa — pese, pekse tdstd csillag — tesce pastd mogyoró — pdsce tardd nyűg — tdrde pala, pdl fél — pele,pe