Nyelvtudományi Közlemények 13. kötet (1876)

Tanulmányok: - Budenz József: Moksa- és erza-mordvin nyelvtan. 1

MOKSA- ÉS ERZA-MORDVIN NYELVTAN. 71 az ugyanezt jelentő E. véne- (finn vény-) mellett. Ezeken kivül van ilyen látszólag denominativ szerepük az -nd és -/ frequentati-v képzőknek ezekben: M. kirinde- összegömbölyödni (kira, kire csomó, gombolyag) | M. lambindí- (v. pedig lámbeme-) melegedni: Iámba meleg jj M. áseh-,jasele-) E. eksele- fürödni (hütözni): asá, ekse hűvös | E. nolazle- sikamlani, csúszkálni: nolaza síkos. §. 27. Igeragozás. A szerint, a mint az állítmányszókúl szolgáló igealakokban, az állításnak módra és időre nézve való különbségein kivül, vagy csupán csak személykülönböztető a 1 a n y r a-mutatás, vagy pedig ezen kivül , szintilyen t á r g y r a-mutatás is van kitéve, — a mordvin nyelvnek két, a ragok alakjára nézve egymástól meglehetősen eltérő igeragozása van, ügy mint: 1) alanyi ragozás, mely egyaránt transitiv és intransitiv meg reflexív igékre terjed ki, s ragjaival az egyes- és többes-számi 1. 2. 3. alany-személyekre mutat; 2) tárgyi ragozás, mely csak transitiv jelentésű igékre szorítkozik, s ragjaival egyszersmind 1. 2. 3. tárgy-személyre mutat (csakhogy annak egyes- vagy többes-számiságát részint már meg nem külömbözteti). §. 28. Alanyi igeragozás. Az 1. és 2. alanyszemélyre mutató ragok az egyesszámban ugyanazok, mint az egyszerű birtokos - személyragok (§. 21.): 1. szem. -n, 2. szem. -t, mind a két dialectusban,- a többes-számi ragok: 1. szem. M. -ma, -ma, E. -nok, -nek; 2. szem. M. -da, -da, E. -do, -de, s e szerint csak a mordE. 1. szem. ragja egyező a birtokost jelelő ragalakkal. — A 3. személynek csak egyik igemódban, az imperativusban, van ragja: egy. 3. M. -z#,E. -zo, -ze, több. 3. -st, míg a többi 3. alanyszemélyre való igealakok egyes-számban csupa tőalakok (mód-és idő-tők), melyeken még csak a többes-szám a névszó-többesítő -í-vel jelöltetik. Némely ilyen tőalak, képzése szerint, maga is névszó (azaz: nomen verbale). 1) Indicativus (jelentő mód): praesens (jelen-idő alakja, mely rendesen jövő időre is érthető). Ezen igetőktől