Nyelvtudományi Közlemények 13. kötet (1876)

Tanulmányok: - Budenz József: Moksa- és erza-mordvin nyelvtan. 1

70 BUDENZ JÓZSEF fagyni: kelma hideg | kuja- kövéredni: kuja kövér j M. tastemegjegyezni : tasta csillag, jegy | ME. setme- csendesedni: setma, E. setme csendes, csend | E. lapso- gyengülni (lavsomoid.): lavso gyenge | E. valdo- fényleni, ragyogni (valdomo- id.): valdo világ, világos j M. paci-, E. vaco- éhezni, megéhezni : paca, paco (és pacída, pacodo) éhes | M. nacki-, E. nackonedvesedni, ázni: nacka, nacko nedves | naksadi-, E. naksadorothadni: naksada, naksado rothadt | E. kalgodo- keményedni: kalgodo kemény | kaladt-, E. kalado megrepedni, bomlani: E. kalado romlott, rongy., — Némely ily igének hihetőleg volt származtató képzője, mely azonban alakgyengülés utján lappangásba jutott (ilyennek látszik pl,Jqste-, mint vmit-tevést jelentő denom. ige). De nagyobbrészt a fölhozott esetekben a névszó olyan jelentésű, hogy mondatbeli predicatumnak használva a megfelelő igének indic. praesens-alakjával meglehetősen egyetérő (pl. paldo „lux, lucidus" és paldo- „lucere"), ügy hogy itt egyenesen, származtató képzés nélkül, igének használt névszót ismerhetünk el. E mellett ugyanis még számba vehetjük, hogy a mordvin nyelv egyéb csupa névszókat is, ha praedicatumül állanak, az ind. praesensben épen úgy ragoz, mint más eredeti igéket (pl. M. aksan fehér vagyok, aksat f. vagy, aksitama fehérek vagyunk, aksltada f. vagytok; v, ö. kulan halok, kulat halsz, kiditama halunk, kulitada haltok). — Egynémely esetben azonban nem is a névszót, hanem az igét kell elsőnek tartanunk, úgy hogy amaz ez utóbbitól való származék (nomen verbale), elkopott vagy lappangó képzővel (ilyen pl. paca, paco e h. pacodo, vagy a csak E. kalado \ v. ö. mordE. kando teher, azaz „hordat", a kandi-, kando- „hordani" igétől == M. kant/, §. 13. d.) Ezen részint lappangó képzős, részint képzőtelen igékhez kell még számítanunk olyan denominativ igéket, melyeknek képzőjük különben kész igetőhez szokott járulni. Ilyenek már a fent (3, ^.) említett -gad-íélék, a mennyiben a származtató -gad tkp. inchoativ képző (pl. sokirgad- „vakulni" tkp. ezt teszi: „anfangen blind zu sein"); sőt az -m képző is (2, a.), a mely átalában igével fölérő névszókhoz (adjectivumokhoz) járul, szintén tkp. igétől származtató (deverbalis) képzőnek tekinthető, v. ö. mordM. penime-, peneme- „nyúlni, kinyúlni"