Nyelvtudományi Közlemények 13. kötet (1876)

Tanulmányok: - Budenz József: Moksa- és erza-mordvin nyelvtan. 1

MOKSA- ÉS ERZA-MORDVIN NYELVTAN. 69 -Igídí, E. -Igado) képzővel, melynek utórésze -gad nyilván nem egyéb, mint a §. 25, 4. említett inchoativ képző; pl. tusta, tusto sürü, vastag: M. tustílgadí-, tustílgídí-,JL. tustolgado- vastagodni | pizá, pize zöld: pizilgadl (pizelgídi-), E. piielgadozöldülni j aksa, aso fehér: E. asolgado- fehéredni | kuja, E. kuja kövér: kujalgídl-, E. kujalgado- kövéredni | staka (sta-ka) nehéz: stalgidí-, E. stalgado- nehezedni, stb. — Gyakran e képzőnek előrésze el is marad, s csak -gad (v. mássalhangzóhoz alkalmazkodva, de néha önhangzó után is -kad) járul közvetetlenül az alap-névszóhoz, pl. sokír, sókor vak: sokírgadi-y

E.

sokorgado- vakulni | kőzd gazdag: M. kozdgadi- gazdagodni | kromoj sánta: E. kromojgado- megsántulni || palás, E. pelas dühös: palaskadi-, E. pel'askado- megdühödni | irdas, E. rudas sár: trdaskidi-, E. rudaskado- megsárosodni | E. alamo kevés: alamokado- kevesbedni. •y) Némely -ja képzős ige is (lásd 1, y.) fordítható „vmivéválás" (magy. ^úl)-íé\% igének, olyan t. i., melynek alapszava tulajdonságot tevő tárgyat jelent, pl. sodija- kormosodni (tkp. „korom-tenni"), samenja- rozsdásodni stb. 3) „Valamivé-tevést" jelentő (magy. ^zí-féle) igetőül szolgál rendesen a „valámivé-válást" jelentő igének causativuma, (§. 25. 1.) még pedig : a) az -m képzős igék caus. alakja, mely azonban csak a mordM.-ban divatos, (§. 9, a. szerint) -pt végű, pl. aksímí-tö\ aksíptí- „fehéríteni" (aksa fehér) | videme-tÖ\ videpte- „egyenesíteni" (vidd egyenes); — eltérő csak sami-, E. o^rao-tól: samdí-, E. camdo- „üríteni" (sava, cavo üres). £) a -gad képzős igékhez tartozó caus. alak M. -gaftí-, E. -gavto (*kaftí, -kavtó) pl. tustílgaftí-, E. tustolgavto- „vastagítani" | sokírgafti, E. sokorgavto- „vakítani" | E. alamokavto- „kevesbíteni". •y) a -ja képzős igék causativuma: -jaftí, E. -javto, pl. írdazjaftí- „sárosítani", saljafti- „sóssá tenni, sózni"; — esetleg hiányzik is a -ja képzős ige, úgy hogy az egész -jaftí, -javto egyenesen az alapnévszótól származtat, pl. E. stajavtoviaszolni (sta viasz), M. mazijaftl- szépíteni (mazl szép). 4) Névszótővel egyező igetők, származtató képző nélkül: M. ola- haloványodni: ola halovány | ME. kelme- hidegülni,