Nyelvtudományi Közlemények 13. kötet (1876)

Tanulmányok: - Budenz József: Moksa- és erza-mordvin nyelvtan. 1

MOKSA- ÉS ERZA-MORDVIN NYELVTAN. 57 több. nonat (g. nonan, nonatnen, abl. nonada, nonatnen-ezda stb.) || E. tona (névhatározóval tonas), gen. tonan; több. nonat', tonat (ht. tonatne), gen. nonatnen, tonatnen, abl. nonado. E. /e?ze „ez, emez", több. werce. E. tovata (ht. tovatas) „az, amaz", több. novatat, tovatat | tevate (ht. tevates) „ez, emez" (Bibi.). 5) taftama „ilyen" (g. t'aftamín, abl. t'aftamda stb.), több. t'aftapt v. t'aftamít (g. t'aftapnen stb.) | stama „olyan" (g. stamin stb.), több. stajpí v. stamlt (g. stapnen stb.) || E. istamo „ilyen, olyan" ; — v. ö. ííz/Ya így, stawá" úgy, E. zstá •(§. 18, C). /)) Kérdő és relativ névmások. 1) M. /a (nom. /na) „ki, a ki" (g. /n"w, all. kindi, abl. /n'tfa v. kin-ezda, tvansl, kiks, prol. kingd, iness. /n'sa v. /Vmesa, elat. kin-esta, ill kin-es); több. (csak nom.) /ni „kik" }| E. ki (g. a. /n?z és kinze), több. &zY. M. mezá, mez „mi, a mi" (g. mezen, all. mezendi, abl. mezda, in. mezsa stb.); több. (csak nom.) raesf „mik" || E. meze, meje, mez (g. mezen, abl. mezde, mejde, all. mejnen, iness. mezese, mesne; elat. mejste, mejs); több. mesí. 2) M. /ro7Z<2 „mely, a mely" (g. a. konan, all. konandi, abl, konada, konan-ezda, in. el. ill. konan-esa, -esta, -es • vagy határozott ragozással nom. konats, g. a konants, all. konanisti), több. konat (ht. konatna, g. konatnen stb.) || E. /rozza (g. a. konan) v. hat. raggal nom. /rowas ;y

több

konat, konalne (g. konatnen). 3) M. mezama „mi, micsoda, miféle" (g. mezamín, abl. mezamda, stb.); több. mezapt, mezamít (g. mezapnen, stb.). M. kodama „milyen, a milyen" (g. kodamín, abl. /rodamda, stb.); több. kodapt (g. kodapnen) || E. kodamo, több. kodamol (v. kodat). E) Határozatlan névmások. Ilyenekül szolgálnak esetleg a csupa kérdő névmások, természetesen kérdő hangsúly nélkül ejtve, pl. E. A-/

kidíndaraj „ki ha-meghal (= ha valaki meghal)" | M. /n<ia /ccwa z/«<2/' min-ezdink „ha valamelyik elvész köztilünk." Rendesen azonban még ,a kérdőnévmás elébe tett vagy utána rakott partieulák fejezik ki a határozatlanságot.