Nyelvtudományi Közlemények 13. kötet (1876)

Tanulmányok: - Budenz József: Moksa- és erza-mordvin nyelvtan. 1

58 BUDENZ JÓZSEF 1. M. kaf (Reg. kati)-ya\ (v. ö. kot', kos „bár, noha" = or. X°0 '• kat'-kia (kati-kia) valaki, kat'-mez valami, kat-kodama valamilyen, valamely, kat'mezama valami. E. ta (tavo)-ysd: ta-ki (tavo-ki) valaki, ta-kodamo (takoda), ta-kona valamely, valamelyik, valaki; több. ta-kodat, ta-konat némelyek 5 ta-meze (tavo-mejé) valami. 2) M. -g<2i -ga, -nga, -vik encliticus partieulákkal: kivik akárki, mezevik, mezamivik akármi, kodamivik akármilyen, akármely, konatska akármely; ragozva: Nom. kivik, mezevik

abl. kidivik,kidinga,mezdivik g. a. kingd, mezengá in. kisivik, mezsivik all. kindiga, mezendigá Több., nom. kitka, mestká. Az Erzában -ga, -jak, -gak-Ysd: kijük akárki, valaki, mezejak (mejejak) akármi, valami, kondamojak akármely, valamely, konasjak v. konaskak u. a.; ragozva: ki jak, g. kinga, kingak, all. kinenga, -gak, több. nom. kitkak. — Az ezen alakú határozatlan névmások, a melyeken a -ga, -vik, -jak particulák tkp. nyomatékosító értékkel bírnak, egyszersmind a tagadó mondatban a „senki, semmi" jelentéssel állanak, pl. M. tat jota kingd „ne múlj el senkit (senkit se hagyj ki)", mezendigá af peckáj „semmire nem érő (semmire sem használható)", E. kinengak Ha fovta „ne szólj senkinek", mezejak ez, máksok „semmit sem adott". 3) M. ar, er minden, er-vsak mindegyik, mindenik | E. erve (erva), ervejke minden?

mindegyik;

erva-ki mindenki. §. 23. Számnevek. A) Alapszámnevek: M. E. M. E. 1. fka, ifka ve, vejke 10. kémen kdmen 3, kafta kavto 20. komé komi 3, kolma kolmo 30. kolmagemen kolorigdmen 4. nila nitt 40. nildgemen nilengamen 5. vet a vdte 50. vedgemen vddgdmen 6. kot a koto 60. kodgemen kodgamen Ti sisem sisem 70. sisgemen sisgamen 8. kafksa kavkso 80. kafksagemen kavksong'ámen 9. vehksa vejkse 90. vehksdgemen vejksengamen