Nyelvtudományi Közlemények 13. kötet (1876)

Tanulmányok: - Budenz József: Moksa- és erza-mordvin nyelvtan. 1

56 BUDENZ JÓZSEF prol. tan-ezga nan-, natnenezga iness. t'asa, tannan-, nátnenesa esa elat. t'asta, tannan-, nálnenest a esta illat, t'aza, tannan-, nátneneza eza prol. teva neva, netneva in. tese nese, netnese el. teste neste, netneste ill. tes nes, netnes. Hasonló ragozása van az egyes-számban a sd, sc?-nek, pl. M. sán, sándi, sada {san-ezda) stb., E. sen, sede, seks, seste stb.;

csak hogy a mordM.-ban az iness., elat., illat, esetek, adverbiumnak használva (úgy mint tá-töl t'asa, t'asta, t'aza §. 18, A.) kezdő mássalhangzójukat elejtik s ilyen eltérő alakkal vannak : esa ott, esta onnét, eza oda. — A többes-számban csak a mordM. ragozza a sá tőt: nom. sat, g. satnen, abl. satnenezda stb., mig a mordE. vagy a te-nek megfelelő we-vel, vagy a határozottabban távolra mutató íowa-nak többesével él. A sá, se úgysem tisztán csak „az", hanem néha még „ez" jelentésű, s a mint látszik magának a M-nek régi változat-alakja, mely az eredeti távolra mutató /o-nak elavultával (v. ö. §. 18. A. tosa, tosta stb.) mind inkább „az" értelemben használtatott. 2) Tőismétléssel nyomatékosított mutató névmások. M. tá „ez" mellett (Reguly följegyzése szerint): tetá (titá), gen. tetán, állat, tetandi; több. nenat, gen. nenán v. nenátnen, all. nenátnendi (Orratovnál is- titá, de több. titat) j| E. te mellett, a kezdő mássalhangzó elejtésével: ete, gen. éten, all. etenen,- több. ene, gen. énen, all. enenen. M. sá „az" mellett (Reg.): setsá (sitsá), gen. setsáh, all. setsándi; több. setsat, gen. setsátnen, all. setsdtncndi || E. se mellett: ese, gen. esen stb. Ezen tőtől, s nem az egyszerű se-től való E. ista, ist'aná úgy (M. stand), ist'amo olyan (M. stama), §. 18, C. 3) M. t'aka „ugyanez" (g. t'akín, abl. takín-ezda stb.), több. nakt, nakitná (g. nakítnen) \ s'aka „ugyanaz" (g. sakín, abl. sakin-ezda), több. sakt, sakítna (g. sakitnen) || E. teke „ugyanez", több. neke | seke „ugyanaz". 4)-M. tona „az, amaz" (g. tonan, abl. tonada v. tonanezda, transl. tonaks, prol. tonan-ezga, iness. tonan-esa stb.);