Nyelvtudományi Közlemények 13. kötet (1876)

Tanulmányok: - Budenz József: Moksa- és erza-mordvin nyelvtan. 1

MOKSA- ÉS ERZ A-MORDVIN NYELVTAN. 53 Megjegyezhető, hogy az illativusrag -s személy ragok- hozzájár ultával z-vé válik, míg az inessivusrag s-je kemény 5-nek marad (lásd. §. 16, jegyz.; §. 18?

1. jegyzet). S ezen

-z előtt többnyire a szótőnek esetleg elejtett végönhangzója is megint helyreáll: M. povs kebelbe: povízínza kebelébe j kuts házba: kudizhiza házába | lanks: langízhitt, E. langozonk reátok. §. 22. Névmások. A) Személy névmások. 1) mon „én" — E, mon min „mi" — E. min g. a. mon mon g. a. min minek állat, teitij mondiin monen, ten állat, teink minenek, tenek abl. mondén mondén abl. minzdink mindenek prol. mongan mongan prol. mihzgank mihganok in ess. montsin monsen iness. mintsínk minsenek elat. montsthi monsten elat. minstínk minstenek illat, monzin < monezen illat, minzink minzenek 2) ton „te" g. a. íow állat. íe/, tondiit abl. tondet prol. tongat iness. tontslt elat. tontstít illat, tonzlt — E. íow torit tonent, tent tondet tongat tömet tonstet tonezet 3) SO;Í „ő" — E. so;z g. a. sow állat, teinzüy sondiinza abl. sondenza prol. songanza iness. sontsínza elat. sontstínza illat, sonzínza sonze sonenze, tenze soíidenze sotiganzo sonsenze sons tenze sonzenze tin „ti" g. a. ím állat, teintt abl. tinzdlntt prol. tinzgantt iness. tintsíntt elat. tinstíntt illat, tinzintt sin „ők" — g. a. sm állat. íez'sí abl. sinzdíst prol. sinzgast iness. sintsíst elat. sinstíst illat, sinztst E. íiw tlnk tínenk, lénk tindenk tlfigank tinsenk tinsténk tínzenk E. sw smsí sínenst, tenst síndest síngast sínsest slnstest sínzest Jegyzet. Az ablativus-alakok ismételt casusraggal (-<ie h. -dede) is fordulnak elé: E. mohdeden., tondedet, sondedenze;