Nyelvtudományi Közlemények 13. kötet (1876)

Tanulmányok: - Budenz József: Moksa- és erza-mordvin nyelvtan. 1

50 BUDENZ JÓZSEF vonatkozó vegyes ragok. Az egyes-számi -ts, pl. avats, nyilván nem válhatott a mordE. avazo-nak megfelelő avaza-hó], melyhez még névhatározó (t vagy s) járult volna (avaz-t v. avaz-s)' Úgy látszik, itt megelőzi a névhatározó, még pedig t, a személymutató ragot, vagyis avats ebből lett: avatá-za, avat sa. A többes-számi birtokot mutató -nza (avanza) meg az n-jét ióformán a többesi névhatározó ná-től nyerte, vagyis avanza ebből lett: ava-na-za, s e szerint az. E. avanzo-be\i -nzo {-nze{ sem vehető csupa személyragnak. A -sna (avasna) többes-sz. 3. személyragbeli na azonban nem vehető többesi névhatározónak {na), minthogy az egész rag főleg egyes-számi birtokra vonatkozik ; ennélfogva csak különös alakú többes-számi személyragnak tarthatjuk. Ilyen ugyanis alakúihatott a 3. személy számára is n segédraggal, úgy mint az 1. szem. -nok, -nek, -nk (e h. -n-mok) és a 2. szem. M. -ntt, E. -nk (e h. -n-t-t, -n-t-k, v. ö. E. -st, -sk „-jok"); azaz: szintilyen n segédraggal támadt az egyszerű -st (sk) többesi 3. személyrag mellett a 2. -ntt-hez hasonló ragalak -n-st (-n-sk), vagy a régibben megvolt önhangzókkal ejtve: -nist (-nőst, -nosk), s még teljesebben -mzít (-nozot, -nozok), v. ö. a raagy. --nak, -nek többesi 3. személyrag-alakot (tudnak, vernek, tudjanak, verjenek). A mordM. -swa-beli -na-t tehát ilyen fölvehető régibb -níst (-nőst) alakból elcsonkúlt 3. személyragnak kell vennünk; e mellett lehet a rag eleje (s) akár csak névhatározó sci (avasna: avasa-níst, avasá-na), akár még megelőző személyrag-f névht. sci h. való (avasna: avast-sa-na), úgy hogy a -sna ragban eredetileg kétszer volt meg ugyanazon 3. személymutató (-st), s közben a névhatározó (sá)- Ez utóbbi, bár nehezebbnek látszó, fölfogás mellett ugyanis fölhozható, hogy Ornatov grammatikája még különös többes-számi 1. és 2. személyrag-alakokat is említ, melyek szintén csak ilyen személyrag-ismétléssel keletkezhettek, t. i. 1. -neke, 2. -nnte (—l.-nkci, 2. -úttá Ahlq.) mellett, melyek szerinte egyszersmind többesszámi birtokra mutatnak (coraneke „fiaink"), még ezeket: í. -tlesk, 2. -ntesf (pl. coranesk „fiunk", coj^antest' „ü&tok"); v. ö. -sk és -st tárgymutató igealakok végén, pl. 1. ramasask, 2. ramasast „veszszlik, veszitek (őt)" — E. ramasínek, ramasínk | M. 1. ramask, 2. ramast „vettük, vettétek (őt)" = E. raminek, ramink.