Nyelvtudományi Közlemények 13. kötet (1876)

Tanulmányok: - Budenz József: Moksa- és erza-mordvin nyelvtan. 1

MOKSA- ÉS ERZA-MORDVIN NYELVTAN. 45 de kiszorult belőle a tulaj donképi genitivusrag -á, a melynek eleinte ott kellett lennie a -t előtt (-s'í régibb -se-t, -se-w-í-ből). Példák: ava, g. avah — ht. g. M. avat (avat') j E.avant, apást tuva, tuvo, g. tuvín, -on — ht. g. tuvit it') | E. tuvoíit, tuvost azir, azoro, g. -rin, -ron — ht. g. azlrt \ E. azoront, azorost vir, g. vi'Mfi, vireh — ht. g. virt | E. virefit, virít knd, kudo, g. kudín, kudon — ht. g. kutt | E. kudoút, kudost pilge, g. pilgen, -eh — ht. g. j?z7/rí | E. pilgent, pilgest Ionian, g. lomanen — ht. g. lomaht | E. lomanent, lomahst os, g. osm, oscm— ht. g osí j E. osont, osost kacam, g. kacamln — ht. g. kacamt | E. kacamoht, -ost pej, pev,g. pejin,peveh — ht. g. 'pejt \ É.pevent,pevst. — Meg kell jegyezni, hogy a mordM. a ht. genitivusrag -t előtt nem told be bizonyos esetekben h-t, úgy mint a többesjelelő -t előtt (§. 10. a.), pl. w~-től tb. nom. virht, de ht.. gen. virt \ pej-tö\ tb. pejht, ht. gen. pejt; szintigy nem váltja föl p az m-et (§. 9. a.), sem ki nem esik a szótőnek vég w-je (§. 9, b.), pl. ntim-tó\ tb. nom. nüpt, ht. gen. utintt \ narmin-től tb. nom. yiarmit, de ht. gen. narmínt. Mind ennek oka csak abban lehet, hogy a határozott genitivusrag í előtt még a tulajdonképi genitivusrag -w lappang (a mint még meg is van a mordE. -wí-ben). A többes-számi határozott genitivus egyszerűen a ht. nominativustól alakúi, mint tőtől, -n, -n genitivusraggal, pl. M. avatna, E. avatne „az asszonyok": gen. avatnen, avatnen \ M. virhná (E. virtne) „az erdők": gen. virhnen (virtneh). 3) A 11 a t i v u s (d a t i v u s). Úgy mint a határozatlan névragozásbaü (§. 15, pont 10.) itt is a kész genitivusalakhoz ragad a ti, tej (E. te, ten) ,,-hoz, -nek" névutó (§. 17, pont 22.), a miért is a többes-számban a ht. allativus ugyanazon végű mint a határozatlan allativus az egyes-számban. A mordM.-ban az egyes-számi ht. genitivusrag -t mellett az allativus ragja -ti (e h. -t-ti), a mordE.-ban -út és -sí mellett -nten}

-nte

és •éten (e h. -nt-ten, -nt-te,é$ -st-ten); a többes-számi ht. genitivusrag -nen mellett az allativus ragja: M. -nendi, E. -nenen. Példák: ava: ht. g. M. avat — ht. áll. avati \ ht. g. E. avant — ht. all. avaúte, -nten \ ht. g. E. avast — ht. all. avasten \