Nyelvtudományi Közlemények 13. kötet (1876)

Tanulmányok: - Budenz József: Moksa- és erza-mordvin nyelvtan. 1

46 BUDENZ JÓZSEF tb. ht. g, avatnen — ht. alk M. avatnendi, E. avatnenen || wr; bt. g. M. z^'rí, E. virent, virít — ht. all. M. virti, E. virente, vireúten, virsten | tb. ht. g. M. virhnen, E. virtneh — ht. all. M. virhnendi, E. virtnenen. 4) Az ablativus, prolativus, inessivus, elativus és illativus viszonyeseteket a határozott névragozásban a mordM. csakis ügy teszi ki mint az allativust, azaz: a határozott genitivus-alakhoz járuló névutókkal; a mordE. is így jár el, de a többes-számban e viszonyeseteket a határozott nominativuson, mint határozott többesi töalakon is teszi ki, az illető casusragokkal. Névutókül a nevezett casusok határozott alakjának képzésére szolgálnak rendesen az es, ez (már elhomályosodott jelentésű) alapszótól valók: ab lat. M, ezda, E. estedé; prolat. ezga\ iness. esa, E. ejse, esne; elat. esta, E.este; illat. esy

E.

esés, ejs (1. §. 17. p. 26.); s ablativusra még kátsta, E. katsie „-tői" (u. o. 17.). Példák: vir: ht.g. M. virt, E. virent: abl. virt-ezda, (E. virent-estede) \ prolat. virt-ezga, E. virent-ezga | iness. rirt-esa, E. virení-esne \ elat. virt-esta, E. virent-este | illat, virt-es, E. virent-eses, -ejs || több. abl. M. virhnen-ezda | prol. virhnen-ezga, E. virtnen-ezga stbv vagy az Erzában: több. abl. virtnede, prol. virtneva, inessvirtnese, elat. virtneste, illat, virtnes. 5) A translativns (praedicativus)-nak nincsen határozott alakja. §. 20. Paradigmák A) E£ Határozatlan alak. Moksa: Erza: Nom. tolga tolga g. a. tolgan tolgan abl. tolgada tolgado transl. tolgaks tolgaks prol. tolgava tolgava iness. tolgasa tolgaso elat. tolgasta tolgasto a kétféle névragozásról. yes-szám. Határozott alak. Moksa: Nom. tolgas g. a. tolgat abl. tolgatezda Erza: tolgas tolgaht, tolgast (tolgantkátste) prol. tolgat-ezga tolgant-ezga iness. tolgat-esa tolgant-esne elat. tolgat esta tolgant-este