Nyelvtudományi Közlemények 13. kötet (1876)

Tanulmányok: - Budenz József: Moksa- és erza-mordvin nyelvtan. 1

BÜDENZ JÓZSEF : sina, ciné szag j lomanda, E. lomande: loman ember |j M. selmída (E. selmede): selma szem | sempta : semba mind. 5) Translativus (pr ae dicat i vus) — -ks raggal (m. ,,-vá, -nek" [mondani]), pl. avaks: ava \ ervaks: ervd \ kutks, E. kudoks: kud, kudo \ virks: vir \ tuvíks, E. tuvoks : tuva, tuvo disznó | lomanks: loman. 6) Prolativus („vmin el, mentében, -n által") —ragja -ga, -gd {-ka, -ka) és -va, -vd; E. -ga (-ka) és -va\ pl. mastírga, E- mastorga: mastír, mastor föld | virga, ^/virga: vir erdő | kudga, E. kudova: kud, kudo \ oska: os | M. pirfkd pirf | E. venska: vens \ M. E. ortava : orta kapu | E. tarkává: tarka hely | M. vastiva: vasta hely || M. kigd, E. kiava, kijava: ki út j M. dsigd: dsi kút j M. kucuga : kucu kanál. 7) Inessivus („-ben") — M. -sa,, E. -so, se; 8) Elativus („-böl") — M. -sta, E. -sto, -ste, 9) II la ti vus („-be") — M. E. -s raggal; pl. kuckasa, kuckasta, kuckas; E. kunskaso, kunskasto, kitnskas: kucka, kunska közép | kutsa, kutsta, kuts, E. kudoso, kudosto, kudos: kud, kudo ház | velesa, -sta, -s, E. velese/ -ste, -s:

veid, vele falu | velsa, vetsta, véts, E. vétse, 'vetste, véts: ved víz |j M. lomantsa, lomantsta, lomahts, (E. lomanse, -ste, -s): loman || E. kardajso, -sto, kardajs (§. 9.): kardas udvar. 10) Ali a ti vus (dativus) — ragja M. -ndi, -ndi, E. -nen, pl. avandi, E. avanen: ava \ kudhidi', E. kudonen: kud, kudo I virindi, E. virnen: vir stb. Ez az allativus rag bizonyosan nem egyéb, mint a ti (tej, E. te, tej) „-hoz, -nek" névutó (postpositio), mely a genitivusi -72-hez járult (a mint általában genitivussal járnak a mordvin postpositiók): avandi e h. avan-ti (§. 8, a); az E. avanen pedig e h. avan-den (§. 5, d), e h. avan-ten (a ti, tej névutónak teljesebb alakjával: ten). Megtetszik ez a személynévmás illativus-alakjából: M. tein v. mon-diin, mondind-=^. monen és mondén „én nekem" | tet v. ton-diit =-- E. tonent, tonei „te neked" | teinza v. sondiinza = E. sonenze ö nekie stb Jegyzet. Külön easus abessivus (vagy caritivus: „vmi