Nyelvtudományi Közlemények 13. kötet (1876)

Tanulmányok: - Budenz József: Moksa- és erza-mordvin nyelvtan. 1

MOKSA- ÉS ERZA-MORDVIN NYELVTAN. 33 nélkül" — úgy mint a finnben -tta, -tta raggal) nincs meg a mordvinban; mert az annak nevezett -ftíma, -ftema, E. -ptomo, -vteme (-tomo, -temé) végű alak tkp. caritiv névszótő (§. 12, e.) (= f. -ttorna, -ttöma), mely igaz egyéb rag nélkül is használható módadverbiumnak, pl. son mol's tolftíma ő ment tííz nélkül (tkp. „tüzetlen" e h, tüzetlenűl, vagy finnül: talettoma-na). — Szintígy nem igazi viszonyrag azon ska, mely „mennyiség-, nagyságbeli egyezést" jelent (pl. M. alasaska oly nagy mint egy ló, v. lónagyságü, E. zornaska magszemnyi, kolongamenska körülbelül harmincz). Ez a -ska alak is, melyet Ahlqvist casus co mpar a ti vus-nak nevezett, tkp. „megfelelő mennyiséget" jelentő (tehát magy. -nyi-íélo) névszótő, mely maga is elfogad casusragot (pl. ablativusragot, ebben: nedl'aékado lamo • „egy hétnél több", szószerint: „hétnyitől sok"); csak annyiban tűnik föl casusalaknak, a mennyiben egyéb rag nélkül adverbium gyanánt használható (pl. E. pufsez kajs poks tuvoska a malacz megnőtt nagy disznóvá, tkp. „disznónyi" e h. „disznónyira"). §. 16. A fent ismertetett tíz rendes casusalakon kiviü eléfordtil még két helyviszonyi casus, de már csak szűkebb körű alkalmazással, t. i. csak oly névszókon, melyek bizonyos helyet vagy relatív helyzetet, vagy időt jelentenek. 1. Lativus (czél felé haladó irányról) — ragja: E. -p, illetőleg z-av, ov, ev v. ej; M. -u {^au) és =«, i (=' E. ^op, ev), pl. usa, uso tőtől: usu, E. usov ki (hinaus) | ingei, (kelétől : ingeli, E. ikelev, ikelej előre, elé J kud, kitdo-tó\: kudu, E. kudov haza, nach hause | ptr-töl: piri, E. pirev az erdőnek, erdő felé (nach dem walde) | os-tól: osu, osov városba (zur stadt, nach der stadt) | mastor-tól: E. mastorop földre (pl. esni, azaz: leesni) | M. cerkau-tól: cerkapu templomba (zur kirche .— gehen) | Sloboda-tó\: M. Slobodau Szlobodára, -ba (Krasznoszlobodszk-ba) | od-tö\: oduy

E.

odov újra. 2. Locativus — néha még -na, E. -ne, -na raggal, mely nyilván a finn -na, -na (most essivus, de eredetileg) általános locativus-ragnak a mása: M. fka sina egy napon (si), fka falna egy télben (egy tél alatt): iala | E. ciné, pene nappal, éjjel: ci, ve | E. skane időn (tempore), telne télen | E. kar-NyELVTUD. KÖZLEMÉNYEK. XIII.