Nyelvtudományi Közlemények 13. kötet (1876)

Tanulmányok: - Budenz József: Moksa- és erza-mordvin nyelvtan. 1

MOKSA- ÉS ERZA-MORDVIN NYELVTAN. 31 kodamo, \ pilkt,'E. pilget lábak (pilgá, pilgé). Már az egyesszámi nomiuativusban is kopott végű tők ilyenek maradnak (csak a kellő mássalhangzó-alkalmazkodással) a többesi -t hozzájár ultával?

pl.

ost városok (os) \ virht, E. virt erdők (vir) \ keft, E. kavt kövek (kef) \ narmit, E. narmoi madarak (riarmin, narmori) || M. erajht lakók (eráj), iliht vesszők (ili), sicaft bolhák (sicau) \ sarzuft szürkék (sarzu). 2) Genitivus — M. -n, -n, E. -n raggal; pl. avari (ava asszony) | M. kudln Reg., kudin Ahlq., E. kudon (kud, kudo ház) | azírln, -ín, E. azoroh (azír, azoro ür) | selmín, E. selmen (selma, sehne) \ keveri, E. kávén (kev, káv kö),\ lomanen, -eh (lomari ember) || M. kehivhi (t. tő kelnva, nom. kehi nyírfa) | injiin (inji vendég) | E. sáderi (sádej szív). 3) Accusativus — a genitivüséval teljesen egyező alakkal (-n, -n) raggal, úgy mint a finnben is e két casusnak most egyféle -n ragja van. Tekintve hogy a cseremiszben a genitivusnak -«, az accusativusnak pedig -m a ragja, azt kell tartanunk, hogy régibben a mordvinban is megvolt e különbség, vagyis hogy a mostani mordvin acc. -n régibb m-ből változott el, azon okból hogy egy időben az m nem kedveltetett szóvégző hangzónak, a mint most is ilyenül aránylag gyér divatú (s csak újabb szóvégkopás által nyerte e helyet). Erre nézve számba kell vennünk, hogy a mordvinban (csak úgy mint a finnben) szintén nem m hanem n az 1. személy ragja az igén (kulan halok, kulin halék), meg casusragok után (kudstl-n, kudosto-n házamból), de a cseremiszben -m (kolem, kol'om halok, halék, men-eskelecem én magamtól), épen úgy mint az acc. rag is. — Még* meg kell jegyezni, hogj a mordvinban még a nominativus vagyis a ragtalan tőalak is osztozik az accusativus tisztében (lásd alább, a casusok használatáról), s jóformán ezt is csak a nem kedvelt m-nek elkopásának kell tulajdonitanunk, minthogy hasonló rag-elkopást még egyéb esetekre lehet bizonyítani. 4) Ablativus (egyszersmind partitivus) — ragja M. -da, -dá (alkalmazkodással -ta, -ta), E. -do, -de (-to, -te); a Moksában magashangú tőkön is gyakran -da (-ta); pl. avada, E. avado: ava, ava \ Hada, E. liado: ilá, Ha más | ost a, E. osto: os város | kiitta, E. kudodo : kud, kudo \ virdá/E,. vir de: vir erdő | ML pirftii: piff udvar | E. venste hajó: vens | M.