Nyelvtudományi Közlemények 13. kötet (1876)

Tanulmányok: - Budenz József: Moksa- és erza-mordvin nyelvtan. 1

30 BUDENZ JÓZSEF nominativusban természetesen csak ez a végarticulus járul az (e°yes- vagy többes-számi) névszótőhöz. — E szerint a mordvin névragozásnak kétféle, azaz egy határozatlan s egy határozott alakját különböztetjük meg; megjegyezvén, hogy az utóbbi az egyesszámi casusalakoknak csak egy részére terjed, a többesszámbeliek azonban (a nominativuson kivííl) csakis határozott alakban fordulnak elé. §. 15. Határozatlan névragozás. Valamennyi viszonyragokat a mordvinban csak a mondatbeli alanyul és tárgyúl állható névszó (főnév és főnévi melléknév, névmás) fogadja el; a melléknév ragozása csak néhány casusra szorítkozik (nominativus, translativus és modalisnak használt elativus), s különösen a jelző helyzetben mindig egyesszámi nominativus vagy tőalakját tartja meg a melléknév (tehát másképen mint a finnben, hol rendesen a jelző melléknév is veszi föl a jelzett főnév viszonyragját). A jobbadán minden ragozható névszón (főnéven) kitehető viszonyesetek (casusok) a következők: 1) Nominativus — egyes-számi alakjában egyező a névszótővel, csakhogy részint (kivált a Moksában) az eredeti végönhangzó híjával s néha még ezeakivtil az eredeti tövégnek összevonás által lett rövidülésével (§. 11.) : ava (ava,), E. ava asszony | sula, E, sulo bél J selma, E. selme szem || azír, fi. azoro úr | kud, E. kado ház | lem, E. lemé, lem név j| masttr, E. mastor föld (t. tő mastíra, mastoro) \ se jer, E. caver egér (t. tő sejerá, cávere) || sálaj, E. salí lopó (t. tő salaja, salajo) j todu, E. todov párna (t. tő todova, todovo) \ vij, , vi, E. vi, vie erő (t. tő inja, vije). — A nominativus többesszámi alakja egyező a f-vel készülő többesi névszótövei (melyhez egyéb casus-ragok nem is járulnak): M. E. avat, corat (cora fiú), tolgat (tolga toll) | ervat (M. erva feleség). A mordM.-ban a rövid a, a (=E. o, é) végű névszótők gyengítik e végönhangzójukat í, e-vé, vagy egészen elejtik (fent 5. 1.), s e mellett az összekerülő mássalhangzók egymáshoz alkalmazkodnak (§. 8. 9. szerint): pl. sulii, E. sulot belek (sula, sulo) | selmít, E. selmet szemek {selma, selme) \ azírht, E. azoroi urak (azír, azoro) \ kodapt, E. kodamol milyenek (kodama,