Nyelvtudományi Közlemények 13. kötet (1876)
Tanulmányok: - Budenz József: Moksa- és erza-mordvin nyelvtan. 1
t BUDENZ JÓZSEF szógyűjteménye, az Ahlqvist-féle moksa és a Wiedemann féle erza szógyűjteményekkel összehasonlítva, s belőlük, valamint az erza-mordvin szövegekből kiegészítve). Czélom levén most, a mordvin nyelvet mint az összehasonlító ugor nyelvtanulmánynak egyik anyag-részletét nyelvtanilag is ismertetni, legalkalmasabbnak tartom mind a két dialectust egyszerre s összehasonlítva tárgyalni, föltüntetvén mindkettőben a közöst s mindegyiknek külön alakulását. Mellőzni, ily czél mellett, úgy sem lehet a két mordvin dialectus közül egyiket sem, minthogy ezek nem állanak oly viszonyban egymáshoz, hogy az egyik a másiknak csak kopottabb, fogyatkozottabb változata volna, melynek már a további nyelvhasonlításra nézve nincs különösebb fontossága. Végre az összefoglaló tárgyalás annyiban előkészület is a mordvinnak más ugor nyelvekkel való összehasonlítására, a mennyiben nagyrészben már a még egységes mordvin alapnyelv, vagyis mindegyik jelenleg ismeretes mordvin nyelvváltozatnak jóval régibb phasisa, ily módon kifejthető. I. Hangtani rész. \. 1. Egyszerű nyelvhangok: a Moksa-mordvinban : a) önhangzók: a, o, n, l (e) a, e, i (é) az Erza-mordvinban a) a, o, u, í a, e, i b) mássalhangzók : c-> J> 5 ? z P, b, f, v, m r, / b) mássalhangzók : k, g, h, j, n c, f, s, z t, d, s, z, n p, b, —, v, m r, I A c, j, c, j-t is számítjuk az egyszerű hangokhoz, mert c, c szó elején is fordulnak elé s, 5-vel váltakozva, s esetleg valóban egyszerű mássalhangzók felelnek meg nekik egyéb ugor nyelvekben: mordE. cavo üres — M. sava, curo ritka = M.
