Nyelvtudományi Közlemények 13. kötet (1876)

Tanulmányok: - Budenz József: Moksa- és erza-mordvin nyelvtan. 1

MOKSA- ÉS ERZA-MORDVIN NYELVTAN. 3 sura (v. ö. finn harva); capamo savanya — M. sapama (finn happamé) ; mordM. cilgá, cilgá szömölcs: E. siIdeje (v. ö. finn sjylü, m. sülj, MUg. Szót. 358. I.); mordM. cerá, cerá makk: E, sera. — Ah (^-nak ejtve) gyakrabban csak a Moksában fordul elé, de csak szóközepén s egyéb mássalhangzó előtt {vir: virht erdők, virhná az erdők, vaní: vaniht néznek, nirhká rövid); az Erzában fölötte ritka (tehter és tejter leány). — Az n-t, mely csak k, g előtt fordul elé, w-vel írjuk (nk, ng). §. 2. I k e r ö n h a n g z ó k (diphthongusok): mordM. aj>, oj, uj, áj, ej au, ou, ea (eá) mordE. aj, oj, uj, áj, ej {av, ov, ev) Hosszú önbangzók: a, í, ü, a, e, i csak a Moksában (de részint már rövidekkel váltakozva: inzáma borona, panjhna v. panjuma kulcs, sama-vamma tükör, siftema v. siftem szita, naivan látszom, kiilímá halni, zu sterben; ilá, ilá más; ervá, ervá feleség). §. 3. Jésített mássalhangzók, mind a két dialectusban: t\ d, c, s, z, n, r, l\ A jésités különböző eredetére nézve, v. ö. a) tá ez: t'asta ebből (E. te, teste); alá ember, atya: plur. al'at; erá-, E. era- élni, lakni =r finn elá-; moúls, mons magam, e h. mon-es; soks ősz, autumnus = f. syksy; — b) sir, sirá szél, part (E. cir, cire); vide- vetni, serére: pr. 1. jndan; — c) sada, sado száz = f. sata; sura szarv = f. sarvi; solgí-, E. solgo- ' zárni = f. sulke-; ellenben sur ujj ±=t f. sormi, sola- olvadni = f. sídaa-. §. 4. A szónak különböző hangalakja a két mordvin dialectusban : A). 0 n h a n g z ó k r a n é z v c. 1. Moksa: Erza: Moksa: Erza : aksa fehér — aso kafta két — kavto ofta medve — ovto kársa adversus — karso omá más, másik — ombo kalma sír — kalmo usa külső — uso kota hat — koto nnda odu — undo kolma három — kolmo kanda ledőlt fa — kando kuza rét — kuzo