Nyelvtudományi Közlemények 13. kötet (1876)

Tanulmányok: - Budenz József: Moksa- és erza-mordvin nyelvtan. 1

28 BUDENZ JÓZSEF -m, E. ~mu, -me képzővel (= finn -ma mii) ; pl. udhna, udím, E. iidomo álom, alvás (udlm-vasta alvóhely): udi-y

udo- aludni | salama, E. salamo lopás: sala- \ suskím, E. suskomo harapás, falat: suskí-, susko- | si-valguma, E. ci-valgomo napnyugat: valgí-f valgo- leszállani | vid'md vető m&g'/'vide- vetni | pizem, JL-pizéme eső: pize- pluere | kasíma növés (k. vasta születőhely, hely ahol vmi nőtt), E. kasmo növés, növény: kasí-> kaso- nőni | E. maksmo adomány (gabe): makso-&dm\ kisceme táncz: kisce- tánczolni. c) A mordM.-ban különbözik a -ma végű nomen actionistól a „cselekvésre szolgáló eszközt" jelentő névszó (nomen instrumenti) az által, hogy a megelőző önhangzó (az igető végönhangzója) meghosszabbodik, vagyis a nomen iustrumenti készül = ama, ima (ümd), ema képzővel (v. ö. finn = ime)> pl. vanhna néző eszköz (sama-v. azcz-néző, tükör): vanl- nézni | panjíima, panjüma kulcs (nyitó eszköz): panji- \ áifíema madár-ijesztő : aifte- ijeszteni | váskema síp : váske- fütyölni j sav-lazíma szilánk-kés (hasító): lazí- hasítani | tál'áma csép: tála- csépelni | mordma hangszer: mora- dalolni, hangszeren játszani | inzama borona: inza- boronálni. — A mordE.-ban jobbadán eltűnt már ez a különbség, s csak abban maradt meg némi nyoma a nomen actionisétól eltérő eszköznév-képzésnek, hogy az igetőnek e véghangzója i re változott; pl. moramo % hangszer (M.

morama) \ kundamo fogantyú: kunda- fogni | veskeme v. veskima, síp (M. váskema): veske- fütyölni | ledme, ledima kasza: ledé- kaszálni | pivseme, pivsima csép: pivsecsépelni | panzomo kulcs (M panjima). Sőt a Moksában is elrövidűl már az eszköznevet megkülönböztető hosszú önhangzó siftema és siftem szita: sifte- szitálni | fáma (nem fáma) fúvó (blasebalg): fa- fúni | vciskema Reg. (váskema Ahlq.) síp. d) Főleg „nomen acti", de részint „nomen actionis" is a mordM.-ban -f képzővel, pl. kantf teher: kandi hordani | lazuf, lazf repedés, rés, hasadt: lazí- hasítani | rástaf sült, pecsenye : rásta- sütni j kenerf érett: kertére- megérni j palf fagyott: pali- égni, fagyni J sodaf ismeretes, ismerős: sodatudni, ismerni | eráf élet: erá- \ jakaf járat: jaka- | stb. Ide tartozik még (f helyett 2^-vel) tev tétemény, ügy, dolog: tije-, teje- tenni (tehát tev régibb tej-v, teg-v helyett). — Az Erzá-