Nyelvtudományi Közlemények 13. kötet (1876)

Tanulmányok: - Budenz József: Moksa- és erza-mordvin nyelvtan. 1

MOKSA- ÉS ERZA-MORDVIN NYELVTAN. A mordvin nyelvnek két fődialectusa: a Moksa-mordvin és az Erza-mordvin nyelv (rövidített jeleléssel: mordM., mordE.). Amazt, a Moksát, ismerjük, mint legújabb és legbővebb forrásból, Ahlqvist Ágost „Moksa-mordvin grammatikája"-ból, melyhez nyelvszövegek és szógyűjtemény is vannak hozzácsatolva *); emerre, az Erzára nézve fő forrásunk Wiedemann „erza-mordvin grammatikája", szintén egy kis szótárral, de szövegek nélkül.2

) Ez ismeretforrásokhoz nyertünk még becses adalékot Reguly hagyományának a mordvin nyelvre vonatkozó részében, melyet a Nyelvtudományi Közlemények V. kötetében „Mordvin közlések," czím alatt kiadtam: 1. Néhány erza-mordvin mese és dal 5 2. Regulynak nyelvtani jegyzetei a moksa-mordvin nyelvről ; 3. Moksa- és erza-mordvin szótár (azaz Regulynak mordvin x) Versüeh einer Mokscha-mordwinischen Grammatik nebst Texten und Wörterverzeichniss, St. Petersburg 1S6Í. Ahlqvist magok a mordvinok közt tette tanulmányait 1857-ben. — Az első, bár még gyarló, moksa-mordvin nyelvtan ered Ornatov Pál-tói (oroszul: Mordovskaja grammatika. Moskva 1838). / 2) Grammatik der Erza-mordwinischen Sprache, nebst einem kleinen mordvinisch-deutschenund deutsch-mordwinischen Wörterbuch. St. Petersburg 1865. Wiedemann szintén több vidékről való erzáktól is tanulmányozta a nyelvet. Első grammatikai kisérlet, mely azonban csak a sok tekintetben gyarló és hibás erza-mordvin újtestamentom-forditást (Sz. Pétervár 1821.) vehette alapúi: Conon von der Gabelentz, Versuch einer Mordwinischen Grammatik, Göttingen 1839. Az említett bibliaforditásból ugyancsak Wiedemann adta ki igazítva javítva a Máté evangeliomot (Das Evangélium des Matthaeus, ersa-mordwinisch. London 1865.). — A legelső erza nyomtatvány egyébiránt egy kis kétnyelvű (orosz és mordvin) Káté, Moskva 1808.