Nyelvtudományi Közlemények 13. kötet (1876)
Tanulmányok: - Simonyi Zsigmond: Az ugor mód-alakok 135
166 SIMONYI ZSIGMOND -skv + lx, -ndv + sk,,, -ndf + I,,, -j\ + lv stb.). De már ezen freq. -g„ képző is bizonytalan alapon állana. Hozzá járul még az, hogy a parancsoló mód, mely mindig nyomósán jelenti ki a cselekvést, inkább intensiv igéből, vagy is — a mi ilyenül szokott szolgálni — momentán, egyszeri, rögtöni cselekvést jelölő igéből állhatott elő. Ilyent pedig csak egyet találunk, mely valamennyire hasonlít a mi módjegyünkhöz, t. i. a köz-ugor -kVJ -kg mom. képzőt. Igaz, hogy ezt már az ugor alapnyelvben tenuissal kell felállítanunk, ha magyar k alakját veszszük tekintetbe (serken, nyomkod, futkos, tuszkol, haldokol, turkász, turkál). De vannak esetek, melyekben eredeti média helyett is — melyből rendesen spiráns lesz (g:j v. v, b : v, d:z v. /) — tenuis mutatkozik magyar szók belsejében ; v. ö. gyakor, gyökér, kapar, tapint, gyapon, hupolyag1 ). Lehet tehát, hogy e mom. képző eredetileg -gv volt, s hogy ilyen képzővel ellátott ige szolgált aztán a parancsoló mód kifejezésére. 2. Az első óhajtó mód képzőjét az ugor nyelvek körén belül kétfélekép lehet magyarázni. Vagy úgy, hogy az egyszerű -út módjegynek a par. -gv képzővel való összekapcsolásával keletkezett, a milyent fönt az újabb képzések a) pontjában láttánk. Vagy — s ez valóbbszinü — úgy hogy egy -n*képzős igetőhöz az ugor -gv igenévképző járult (a finn -ja) s ehhez aztán a személyragok 5 úgy hogy az eredeti * volo-no-go-m (vog. olriüm és olnem) a. m. ,való én' azaz ,váló vagyok', vagy inkább ,leszek, akarok lenni, 'volnék'. Mert -% azonos lehet a mom. -ns képzővel 2 ), s e szerint az óhajtó mód alapjául inchoativ, conativ jelentésű igető szolgált. Mert beálló cselekvést jelölő alak alkalmas az óhajtás kifejezésére. A finn -ne-s alak a nyelvjárásokban sokszor egyenesen beálló cselekvést jelöl. V. ö. vepsá Mát. 6, 23 Kut silm sinun paha, se kaik hibj sinun pimed Unob „niin koko ruumiisi on oleva pimea, akkor egész tested sötét lesz"; karj. Mát. 13,12 i liaksi hánellá lienov és bőven lesz neki; 21,21. nin i lienov úgy is lesz; x) L. Budenz szót. 2) Vagy, minthogy ennek ugor alakjául -m^ mutatkozik, inkább egy freq. -ns képzővel, melyet talán szabad az -ndM freq. képzőből következtetni; ennek második eleme akkor az a -da volna, mely a finn jouta-, souta- stb. igékből válik ki.
