Nyelvtudományi Közlemények 13. kötet (1876)

Tanulmányok: - Budenz József: Moksa- és erza-mordvin nyelvtan. 1

14 Í5UDENZ JÓZSEF kezdő mássalhangzókra nézve, mely tkp. nem hangcsere vagy változás, hanem a szó elörészének csonkulásából ered; így pl. abban, hogy mordM. fan fúvók = E. pnvan nem /: p mutatkozik, hanem az f megelőző ^-ből való {fan e h. pVan); v. ö. alább a „szókezdet"-ről. S z ó k ö z é p i mássalhangzókra nézve találhatók ilyen eltérések : a) mordM. § = E. ks: asa : E. ekse hűvös | asele : eksele- fürödni J ustír: ukstor iharfa [ kasé-: kekse- rejteni | tisa: tikse fű, széna | pasa: pekse hársfa j mes: máks méh | musende- találgatni: muksne- (azaz -s-nd: -ks-n frequ. igeképző, lásd az „igeképzés" alatt); de ellenkezőleg mordM. aksa fehér == E. aso; — egyezőleg Ari: M. jaksama, E. jaksamo hideg | saksi, E. seksej harkály j puksa, pukso czomb | maksa, makso rothadt fa | moksínda, moksna ököl | loksa, lokso ostor | -ks-ne, némi kivétellel (v. ö. musende-) rendes frequ. igeképző a Moksában is. b) mordM. st = E. se: kiste-: kisce- tánczolni j kistir, kstir: scere orsó | kistim, kstim: sceme asztag | tastá: tcisce, tesce csillag j pasta: pasce, pesce mogyoró | másta: mesce mell; — azonban tasta: E. tasto ó, ócska | rasta-: rastaszaporodni | masti-: masto- tudni, érteni | ustí-: nsto- fűteni. c) mordM. fi — E. vt || M. fk ~ E. vk \ M. fc, fc, fs = E. vs, vs. Moksa: ; Erza: ofta medve — ovto kafta két — kavto jofta- mesélni, mondani — jovtasufta fa — cuvto laftu váll — lavtomo, lavtov tonafti- tanítani — tonavtonafte- mutatni — nevte-Moksa: viiftema erőtlen Erza : vievteme kafksa nyolez — kavkso lefks kölyök — levks, lavks jofks mese —jovks ponafks fonadék — ponavks lafca ernyedt, gyenge — lavso lofca tej — lovso d) mordM. nd = E. n: mokshida ököl — moksna javíndí- osztogatni — javno savtndl- csapni (fr.) — cavnovalgindi- leszállni — valgonoluvíndí- olvasni — lovnosazende- szaggatni — sezne-