Nyelvtudományi Közlemények 13. kötet (1876)

Tanulmányok: - Budenz József: Moksa- és erza-mordvin nyelvtan. 1

MOKSA- ES ERZA-MORDVIN NYELVTAN. 13 mássalhangzókat illeti (st, ft, ks, nd), mintsem a magukra való egyszerű mássalhangzókat. Jelesen nincs eltérés az explosivák fokára nézve, a milyen p. ó. van a finn és észt nyelv között, melyekben szóközepén egymásnak megfelelők k és g, t és d, p és b (p. o. finn Inku: észt Iugu, sata: sada, tupa: tuba). Jellemző következetes eltérés mássalhangzóra nézve a két mordvin dialectus közt tkp. csak egy van, t. i. hogy szókezdő mordM. s-nek mordE. c áll ellenében: Moksa: Erza : sací- születni — cacosapa rovátk — capo sapama savanyú -— capamo sava tál — cava sava üres — cavo savi- csapni — cavo-sama- arcz — cama samlr sánta — camor sarí- fordulni, kerülni — carasarhkede- érteni — carkodesaj mocsár, sás — cei sajar szőr — ceef sav fáklya (kienspan) — cev sámen rozsda — cemen sejer egér — ceir, caver sicau bolha — cucav si nap — ci Moksa: sind szag sira szél, oldal sobda sötét sov hab (spuma) sov kés-hát sov a- dörzsölni sovar mozsár sora- keverni sude- folyni sufta fa suva vékony suví- ásni suma adósság sura gyér Erza: — ciné — étre — copoda — cov - cov, covone — cova— covar — covora— cude— cuvto — cova — cuvocumo bűnösség — curo surhká vörös hagyma — curka sulgl- szétzúzni — culgo-De meg kell jegyezni, hogy szókezdő s a mordE.-ban sem teljesen ismeretlen: sasto- tolni (M. sasufti- mozdítani) J sarsia rozsda (v. ö. M. sarjú szürke) | seksej harkály (M. saksi) \sumbra egészséges (M. símbra, sumbra) \ socko gerenda (M. socka); — másrészt meg a mordM.-ban is találkozik néha ci cakakopogni, canga villa, cafa- nyeríteni, cepade- egyet csapni, civgá kányafa-bogyó, cilga szömölcs (E. sildeje), c7//árnyék. Szókezdő f = i, s csak ezekben : mordM. tbzdá, lozddnd könnyű: E. sozdine \ tdci ma: E. cece | mordM. stir (*sitir) leány: E. lejter, tehter. — Van ezenkívül még eltérés a szó-