Nyelvtudományi Közlemények 13. kötet (1876)

Tanulmányok: - Budenz József: Moksa- és erza-mordvin nyelvtan. 1

MOKSA- ÉS ERZA-MORDVIN NYELVTAN. • 11 hangzóvá válván [sicau: E. cucav), azután a megelőző önhangzóval összeolvadt (usu: E. usov, ettől: usa, E. uso). Moksa: alu alá odu újra usu ki, kivé kudu haza ftalu hátra Erza: — alov — OÍ/OZ^ — í/io^ — kudov — udalov vasú előre — vasov messzire Wfíaö odvas kulu hamu — undov kulov, kulo Moksa: sicau bolha sódu kormos nolga taknyos vasú vemhes • vazu borjas lefksu terhes (kölykös) Erza : — cucav — sodov — nolsrov vasev, vasej — vazov — levksev Végig nézve a fentebbi (1 — 8) példajegyzékekben egybeállított sok moksa- és erza-mordvin szót, könnyen azt is veszszűk észre, hogy a kezdő-szó tagbeli önhangzóra nézve aránylag igen kevés eltérés van a két mordvin dialectus közt. Majdnem teljes egyezés van a kezdő szótagbeli a, i, o, zí-ra nézve; legnagyobb váltakozás van a és e közt, de még sem úgy, hogy az egyik dialectus csak az a-vei élne a másiknak e-je ellenében. Csak az ? váltakozik igy, némileg szabályosan w-val, úgy hogy amaz a mordM., emez pedig a mordE. szóalakban van, noha esetleg a mordM.-ban mind a kétféle (z-val, w-val való) alak is fordul elé : 9, Moksa: Erza: kirhta- leégetni — kurtakítmírda- szorítani — kutmordasímbra, sumbra egészséges - sumbra tírva, túrva ajak — túrva shnany

siiman

kaftán — suman sxrafti- szétszórni — suravto pikéf puksa czomb — pukso piti, pufi- letenni — putopípa- szúrni — pupa-pípírda- botlani — puporda-Moksa: Erza : pírim, burím pocsök — puromo, promo pífhc, purhe malacz — purc pirimi- gyűlni — puromo-, promopila, pula fark, nyél — pulo pllmanja, polmanja térd —pumaza míkír, mokír, mukír alfel — mukoro mírda-, murdamegfordúlnj — murdq~