Nyelvtudományi Közlemények 12. kötet (1875)
Tanulmányok - Dr. Bartal Antal: Görög-latin hangtan. 341
GÖRÖG-LATIN HANGTAN. 391 visa lat. virus; ij(óq, aeol. auwg aúgoug h.: szkr. usas. *) Az a kieséséből magyarázható az imperfectum etyov, mely a szkr. sah gy.-re vonatkozván iatyov h. áll; tehát az a kiesésével ee%ov = efyov; továbbá a fut. rpéaco egybevetve (pd^aoy-ysX, minthogy az előbbinek töve vpsa (v. ö. szkr. tras) a futurumban az egyik <r-át kilöki; tehát xpíaco rpéaaoi h.2 ) A szó közepén levő s kieshetik, ha utána mássalhangzó is következik, mely esetben azonban a niegelőző hangzó hangpótlásul meghosszabbul. Ilyen: elpc *éoul h. = szkr. asmi. Hasonló eset. npoTtápot&zv, mely *7zpo7T(ípoo&e.v h. áll (nápog-hól = szkr. puras). Kuhn szerint a szó középén levő s kiesvén egy hangzó előtt a metathesis révén, mint spiritus asper került volna a szó elejére.3 ) Ezentheoria szerint volnának magyarázandók a következő inorganicus spiritus asperek: íspóg (szent) = szkr. iáira (erős) ; SLHD (meggyújtani) = szkr. ausami ; éág (aurora). = szkr. usas ; tjftájt (sedeo): szkr. ás gy.; igy magyaráztatnék az eltérés yusig, őpelg és a dór apusg, uppeg közt = szkr. asmad, jusmad. Á spiritus asper ugyanis eltűnnék a táj szólásokban, hol a belhangu s áthasonult, mig ellenben a mathesís következtében visszakerülne a classicus alakokban, melyekben az assimilatiónak nincsen helye. 4 ) Ha a cselekvő igék többes sz. 1. személyének fjtsv ragját öszszehasonlítjuk a szkr. mas és lat. mus raggal, valamint a gör. <pcv ragot a szkr. bhis raggal, könnyen következtethetnők, hogy az eredeti vég 8 a görögben v-be módosult; de tudva azt, hogy az s soha sem változik n-\é, itt a görög v-t paragogicum n-nek tekintjük, mely miután az eredeti vég s kiesett, a véghangzó után kifejlődött, a mi rendszeres jelenség az igeragozásban ; pl. Hyouaiv ktyotjach. E szerint magyarázhatók a d-sv végű igehatározók a szkr. tas végüekkel szemben, pl, ITÓ&BV. 5 ) l) Ezen alak, valamint a latin aurora (ausosa h.) megfelelne egy megerősödött *ausas-nsik. 3) B. Delbrück. Das Sprachstudium 7, 8. 1. 3) Kuhn Zeits. II. 260. S.chleicher. Compend. 218, de megtámadva Curtius által (Grundzüge III. kiad., 640. 1.) 4) Természetesen e szerint nem lehetne magyarázni ía-woí-nak inorganicus spiritusát metathesis által, mert itt már egy belhangu /-nak assimilatiójával van dolgunk. 5) Baur. Sprachwiss t Einleitung 50—52. 1. '