Nyelvtudományi Közlemények 12. kötet (1875)
Tanulmányok - Dr. Bartal Antal: Görög-latin hangtan. 341
390 BARTAL ANTAL (suus). Végre a v hangzós v-ba menvén át, fentartá magát unvogban = szkr. svapna. A kezdő csoport sr helyettesítve van a spiritus asperrel ellátott p által; pl. píto = szkr. sru (sravami). A spiritus asper, mely s-ből keletkezett, némely esetben spiritus lenis-szé gyöngült, míg- ellenben a spiritus lenis, mely v-bö\ keletkezett, spiritus asperré erősödött, a mint azt föntebb (46. §., 5. p.) láttuk. így történt, hogy az a, o előragok, melyek együvétartozást fejeznek ki, jóllehet a szkr. sa-nak (*sara h. együtt) felelnek meg, csak spiritus lenis-szel fordulnak elő ; pl. d-őeXcpscóg — szkr. sagarbhja (conterimus); a-Xoyog (feleség) tkp. azon ágyú, Xéyog; o-nazpog (ugyanazon atyától való), ézsóg = szkr. satja (igaz, valóságos); 'Eptvóg megfelel a szkr. Saranjü-nak. Az eredeti v meg r-t-kivéve, minden egyéb mássalhangzó előtt a kezdő s nem változhatván át spiritus asper-ré, megmaradt mint sziszegő, vagy egészen kiesett; pl. vuóg lat. nurus, szkr. snusá, feln. schnur; péptpva : v. ö. szkr. smar (emlékezni), pcxpóg az archaicus apcxpóg mellett; zaupog (taurus) = szkr. sthüra, feln. stier; zéyog és azéyog (tectum). 52. §. A szó közepén levő eredeti s két hangzó közt egyrészt helyettesítve találtatik x által. Ilyen természetű a x következő aoristosokban: idcoxa, é'&yxa, yxa (sdwaa stb. sz.) a krétai dór iazalxa-bdiR {-aa h.), valamint a troézéni fiwxapcg-bajii (tavasz) *fíooapa *féoo.p (é'ap) szkr. *vasar-a-ból. *) Másrészt alá van vetve a kiesésnek, mely esetben vagy hiatus áll be a szók belsejében, vagy ikerhangzó keletkezik, vagy az önhangzó meghosszabbul. így a tők vég s-je hangzóval kezdő ragok elé kerülvén, kiesik; pl. yhog (lat. genus) genitivusa yiveog, yivoug *yéveoog h., v. ö. szkr. ganusas, lat. generis genusis h. A folyékony és orrhangra végződő igetők képezik a praes. aoristit cS-val összevonással sco, eaw h., pl. itpbm praes. aoristi xptvCo *xpcvéato h. Ilyen ezenkivül a származtatásoknak egész serege: pl. aXyd-etu *aX:rfttzoicc h. o-Xy&éq-böl. A homéri o^o-féle genitivusok állnak *oaio h. = szkr. asja; Xór^ (solveris) áll *lőtaat h. v. ö. XÁXoaat (solutus es); Xőou *Xáeoo h. v. ö. éXéXuao-t. Végre álljon még lóg (méreg) *JFioog h. = szkr. *) Savelsberg. Lautwandel von «- in x. Kuhns Zeit. f. vergl. Sprachf. XIX. 1. stb. 1.