Nyelvtudományi Közlemények 12. kötet (1875)
Tanulmányok - Dr. Bartal Antal: Görög-latin hangtan. 341
380 BARTAL ANTAL IV. A latin folyékony hangok, 42. §. Az eredeti kezdő r megmaradt sok latin szóban, pl. rex — szkr. rágan (király); ruber = szkr. rudhira (vörös). Rumpere igében sértetlen az r, míg a szanszkrit azt már Z-vé gyöngítette a megfelelő lumpami igében. Teljes épségben megmaradt a szó közepén és végén; pl. fero — szkr, bharami; továbbá a tor és ter képzők = szkr. -tar stb. ' Az eredeti r fönmaradva a szanszkritban gyakran átváltozott Z-vé a latinban; pl. ruk gy. (fényleni) = lucere; rik (cserbenhagyni) = linquere; sar (ugorni) = salire; qravasja = glória, grauni = clunis,- sara = sal; puru összeh. populus; var (választani) — volo; pri (szeretni), összeh. laetus, e h, *plaetus (v. ö. Laetorius és Plaetorius tulajdonnevet), sarva (ép, egész) = salvus, sollus (archaicus alak solus h.) A latin l megfelel a szanszkritban is föllépő Z-nek; pl. lingere = szkr. Uh (nyalni); lubet = szkr. hbh (kívánni); labor = szkr. labb (nyerni, tenni) gy.; lascivus = szkr. las (kívánni) gy.; levis = laghu; malus = mala (folt, szenny). Több szóban megfelel a görög ^o-nak; pl. ftápfiapog — balbus; elpoq (gyapjú *fscpog h.) = vellus; leípiov = lilium. 43. §. De nem mindig eredeti az r a latinban; ilyen az a gyakori eset, hogy r eredeti s-ből lett; pl. corporis = corposis, és az l is több szóban eredeti íZ-nek felel meg, pl. őáxpu = lacryma; 'Oőüaasóg = Ulysses; nemkülönben eredeti w-nek, mint azt az előbb jelzett példa alius = alXoq mutatja. A szó közepén r gyakran kiesik b előtt, pl. muliebris = *mulierbris; j előtt: pejerare s= *perjerare; d előtt pl. pedere = perdere (v. ö. Ttépdco, szkr. pard, pedere); tostum = *torstum torreoból, (v. ö. vépaopai, szkr. taré (szomjazni, ném. durst). Ilyen posco *porsco h. szk. praJch, mely *parsk helyett áll az s^-nak gyakori gyöngítésével kh-vá (v. ö. a szláv pros-iti.1 ) V. A görög fúvók átalában, 44. §. Ezekre vonatkozólag az összehasonlító hangtan igen sok változást mutat ki. A közönséges görög vagyis ioniai betüx) Leo Mayer. Vergl. Gramm, 69—76.