Nyelvtudományi Közlemények 12. kötet (1875)
Tanulmányok - Dr. Ring Mihály: A régibb görög regényről. 16
RÉGIBB GÖRÖG REGÉN? 35 hogy Perilaos mellett Habr., Anthia szivének szerencsés birója, szinte méltatlannak látszik. Előadása Xenophonnak általában egyszerű s mesterkéletlen, Terjedelmesebb leirásokat kerül s alkalmazásuk ritka esetén szemléltető egyszerűség jellemzi azokat. Ilyen pl. az I-ső könyvben a pompás sátorfüggöny leírása; mintha szemmel látnók ama babyloniai szőnyeg-mintát! —Xen. kivéve a búbánat elégiái ömledezéseit, nem szereti, eltérőleg a későbbiektől, ismételve ecsetelni azon indulatokat, melyek azonos vagy hasonló motívumokból folynak. Miután leirta megillető bensőséggel az ifjú házasfrígy boldogságát, ismételt alkalommal beéri e pár jellemző szóval: vetélkedtek abban, hogy egyik hőbben szeresse a másikat.»—Különben könynyen észrevehető, hogy a leiró elem az első könyvben túlnyomóbb ; itt merészebb képek s erélyesebb személyesítések még előfordulnak; ilyenek pl. Anthia egy beszédében Habr.-hoz: »Ime fogadd könyeimet, hadd igya szép hajad a szerelem ez italát, egy szoros ölelkezésben ázzanak meg koszorúink mindkettőnk könyeitől, s érezzék a szerelmet mivelünk« — vagy: »amit mindegyikük érze, ajkuk csókjain szállt lélekről lélekre.« Ily emelkedett hangulat nem tér vissza a többi részekben. A lelki állapotok és indulatok rajzában Xenophon úgy mint a későbbiek, többnyire csak külsőleges nyilatkozatok s symptomákon akadnak meg. Psychologiai mélység és szigor — e mulhatlan kellékei a mai regényírásnak — a görög regényben hiányzik. Ezen irók pl. igen egyszerű alakzattal birnak, melylyel a psychicus egyensúlyt megtámadó mozzanatok öszletét elemzik. Xenophonnál a habozás, a lelki küzdelem rajza egyszerű felsorolása az elemeknek, melyek e küzdelemben tevékenyek. Az egymás mellé sorakozó psychicus mozzanatok e sokaságában az iskolázatlan nézet is zavaró ellentétet lát a lelki nyugalom egységesnek képzelt állapotával; ez a lelki küzdelem legegyszerűbb képe. Ilyen pl. az, mely Habrokomas majdnem ténynyé vált botlását megelőzi. (278 1.) »sokat vett fontolóra egyszerre: megemlékezett Anthiáról s tett esküjéről s hányszor károsította már meg tartózkodása.« s 236 1. »Mantó a levél olvasására hirtelen haragra gyúl: az irigység, féltékenység, bú és félelem zavarában {ava^wa nana) megfontolja, miként boszulja a megvettetést.» 3*