Nyelvtudományi Közlemények 12. kötet (1875)

Tanulmányok - Dr. Ring Mihály: A régibb görög regényről. 16

26 DK. RING. tudományos buvárlatot nem tekinthetik önczélnak. E tudományos világ már nem volt amaz önálló, a közönség ízlésétől független, komoly és beható alexandriai tudós res publika: az ifjabb sophistica jellemző vonásai határtalan őnállótlanság és fáradhatlan törekvés a tudományi munka közvetlen érvényesítésére s fitogtatására : azért mindenütt mint a közönség közvetlen tanitói lépnek föl, s a tágas hallgató termek kizárólag a személyes hiúság szolgálatába szegődett diszbeszédektől hangoznak vissza. Ezért a tudományos fürkészet eredményeinek előadása kerüli a komoly, száraz formákat, a szigorúbb módszer látszatát is* Ezért a szerelemrőli fürkészeteket is amaz epideikticus tanítások alakjaiba öntik,. melyek közösek a sophisták mindegyikével. Értekezéseik népszerűsítésére fölkarolják ama kalandos elbeszéllési anyagokat, melyek a nép rokonszenve által hordatnak; amint ez Ízlésnek, láttuk, az előkészítő irodalmi jelenségek is hódoltak volt. A kalandos lomot a szellemrőli reflexióikkal hatván által, tanító ösztönük abban nyilatkozik, hogy a társadalomnak a szerelemről való nézeteit tisztázni, eszményitni törekszenek. Az első, ki öntudatosan úgy járt el (ez már a Xenophon előtt történt —), megteremtette a görög regényt. A regények szerzői, mint láttuk, a hagyománytól kész elbeszéllési anyagot vettek által; legalább azt várhatnók tehát, hogy irányeszméik a szerelem körül, melyek tanitó czéljukkal szorosabban függtek össze, bizonyos eredetiségre, önálló szemlélődésre mutassanak. De ily várakozásainkban is csalódnánk. A sophisták itt sem tudtak az ' utánzás, a szolgai utánzás szokásából kivetkőzni: a szerelem eszményképének rajzában, a szerelem hatásainak s nyilatkozatainak, a szerelmi érzelmek constellatiójának előadásában a görög regények szerzői egy lépést sem haladtak előbbre, mint a megelőző bölcsészeti és költészeti tekintélyek. Minthogy szerencsére legnagyobb részt ismerjük a kútfőket, melyekből e szerzők reflexióikat s tanításaikat merítették, itt nagyobb biztossággal, mint a görög irodalom bármely terén, vagyunk képesek belátni azon szellem munkálkodásába, mely uj költészeti fajt teremtett. Amit a szerelemről régibb koryphaeusok irtak, az kivált Sappho és Alkaeosndl (eltekintve Anakreon, Ibykus s más világát élő embertől), másrészről Piátónál volt található. Alkaeos és Sapphóval a regenyszerzők a szerelemröli ama